Pálha
Pálha v. melléklevél (növ., stipula), bizonyos növények levele tövénél két oldalt levő levélképlet. Hogy a P. a levélnek kiegészítő része, abból látni, hogy mint a levélnek más sallangja, a P. párjával egybevágó, s hogy a levélnyeléhez némelykor hozzá is nő, p. a rózsáé (l. az ábrát).
a) Odanőtt pálha.
Néha a szár hosszában fut le (lefutó pálha, st. decurrens), p. az erdei bükkönyé, ugy hogy majd a levél nyele, majd a növény szára levélnemüen beszegett. A P. jelenléte v. hiánya bizonyos növényeket jellemez. Van p. a vitorlásaknak, s a borsóé igen nagy. Gyakran apróbb, a fáké gyakran hártyanemü barnás pikkely, s a levél fejlődése folytán lehull (stipula decidia). A ragadványfélék látszó örves levele a páros levél hasonló P.-itól ered. Némely ágas levél elágazása helyén is van rendes (Thalictrum flavum L.) vagy kivételes (koronafa, Angelica) levélfüggelék, ezt pálhácskának (stipella) nevezzük. A Pl-hoz számítják a ligulát (l. o.).
P. az építészetben. Ha egy alacsonyabb fedél egy magasabbal találkozik, ugy hogy egyik oldaluk egy síkba esik, akkor az alacsonyabb tetőnek a magasabb gerincéig való meghosszabbítását (l. az ábrában m n l sík) pálhának hivjuk. Az igy keletkezett sík (m n l) a pálhasík, ennek a síknak a magas tetővel való metszésvonalai m l és l n vonalak) a pálhaszárak.
Pálhaképződés alaprajza.
