PalocsayGyörgy báró, Rákóczi Ferenc hive és huszárkapitány, szül. Palocsán, Sáros vármegyében, megh. u. o. 1730. Előkelő család sarja, mely Palocsa és Dunajec (Nedec) várakat, a szepesi Eőrt és a fejérvármegyei Tordacsot birta. P. hosszabb ideig a császári zászló alatt a Rajna mentén a franciák ellen harcolt, de 1703. Landau ostroma közben súlyosan megsebesült. Az udvar azután a Gombos-féle huszárezredet, melyben P. is szolgált, visszarendelte Magyarországba, hol a Rákóczi-felkelés napról-napra jobban terjedt. P. a jablunkai szoroson át Palocsa várába vonult vissza, de mig Gombos tovább is Lipót szolgálatában maradt, P. Rákóczinak ajánlá föl kardját, aki huszárezredessé kinevezte s rokonának, Károlyi Sándornak tiszántuli hadtestébe osztotta be. Itt P. annyira kitünt, hogy 1705. dandár-tábornokká léptették elő és 3 ezredet vezényelt. 1710 jul. tábornokká lett és a dunántuli hadjárat vezetésével biztatott meg. 1710 végén pedig Ungvár parancsnokává nevezték ki. A szatmári béke után P. Vak Bottyán generális fiatal özvegyét, Forgách Julia grófnőt vette el (második) nejéül és csöndes visszavonultságban töltötte utolsó éveit. A vitéz kuruc jóízü magyar humoros költő is volt, mint nagy számban megmaradt versei mutatják. 1703. az akkor érvényben levő hadi szabályzatot fordította le magyarra. V. ö. Thaly K. cikkét a Hadtörténeti Közleményekben (1895, 289. old.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.