Pamutszövetek,
Pamutszövetek, leginkább vászonkötéssel készülnek s a fonál finomsága (Na), a szövés tömöttsége s az áru csinozása szerint a következő elnevezést nyerik: Tömött szövésüek: 1. a kattun v. molino, illetőleg festővászon, melyet Na = 16-30 finomságu fonálból, pro cm. 16-24 fonállal szőnek. Ezt részint festve s szinesre nyomatva, részint fehérítve használják. Válfajai a nanking (l. o.), továbbá a sirting, illetőleg a bélésvászon és ingvászon, nem különben a domestic és a creas, mely erősebb minőségü az előbbieknél. 2. A kaliko (l. o.), a perkál, mely Na = 60-124 finomságu fonálból készül, leginkább festve lesz, a fehérítettet chiffonnak (l. o.) nevezik. Ritka szövésüek: 1. a muszlin, (l. Mousseline); legfinomabbját zefirnek, a közepes minőségüt organtinnak (l. o.) nevezik; 2. a tarlatan, a legkönnyebb pamutruhaszövet, Na = 100 fonálból készül, pro cm. 13 fonállal; 3. a kanavász (l. o.). A vászonszövésen kivül használatos a sávolyszövés is. A sávolykötésü árukat, ha háromfonalas egyszerü sávolykötéssel készülnek csinvatnak (l. o.), ha négyfonalas kettős sávolykötéssel készülnek, fonalgónak (l. o.) nevezik. A festett s nyomtatott fonalgót kretonnak (crétonne) mondják. A bolyhosított sávolykötésü árukat pedig barchentnek (veleznek). Az atlaszkötésü árukat rendszerint ötfonalasan szövik, s ekkor szatinnek mondják. L. Alapkötés. - A madapollam keletindiai neve egy durván keresztbeszőtt P.-nek.
