Pandora
Pandora (gör., a. m. aki mindenkitől meg van ajándékozva), a görög hitrege szerint az első földi asszony, akit Hephaistos földből és vizből alkotott és Zeus büntetésül küldött a halandóknak, boszuképen azért, amiért Prometheus (l. o.) az égi szikrát elorozván, az embereknek ajándékozta. Az istenek P.-t dúsan megajándékozták. Hephaistos emberi hangot, alakot és szűzies szépséget adott neki: Aphrodite csábot és kellemet, Hermes merészséget és csalfaságot, végül Zeus egy szelencét, melyben az emberiség összes bajai voltak elzárva, velük együtt azonban a reménység is. Ekkor Hermes P.-t Epimetheushoz vezette, aki testvérének, Prometheusnak intelmei dacára feleségül vette. P. szelencéjéből azután az összes bajok elterjedtek a világon, kivéve a reménységet, mely a szelence fenekéhez ragadva maradt. P. szelencéje titokzatos, veszedelmes ajándékot jelent, amelytől inkább félni kell, mint neki örülni. A képzőművészet aránylag későn kezdett P. alakjával foglalkozni, még pedig mint Prometheus mondakörének egyik kiegészítő alakjával. V. ö. Wlastoff, Prométhée, Pandore et la légende des Siecles (Pétervár 1883).
