Péch-Újvár
Péch-Újvár (Henninghvár, máskép Hönigvár) várrom Sáros vármegyében egy dombon a péchújfalusi hegyek lábánál. 1400-ig ez volt a vármegye központja, melyet rövidesen Újvármegyének hivtak. 1400. a hasonnevü szomszéd vármegye megkülönböztetésül felvette az Abaújvár nevet, Sáros pedig mai nevét. P. 1209. Gertrudis királyné, II. András felesége, pohárnokának, Rátkai Demeternek tulajdona volt, ugy kapták a Tarczayak, az ónodi Zudarok, viszont csere útján a Perényiek, kiknek kezén 1512-ig maradt; ekkor ismét cserebere útján szállott a Tarczayakra, kik közül a hőslelkó Tarczay Anna 1555. és 1556. hevesen védte I. Ferdinánd katonái ellen, végre azonban mégis kapitulált, mire P. egy részét levegőbe röpítették, a területet pedig 1559. a Péchyek kapták, akik azt mai napig birják. V. ö. Bárdossy, Analecta Comitatus Sárosiensis; Potemkin Ödön, Sáros vármegye leirása (Budapest 1863).
