Pola

Full text search

Pola (Pulj), az ugyanily nevü isztriai kerületi kapitányság székhelye és 1850 óta az osztrák és magyar monárkia fő hadi kikötője Isztria D-i végének közelében, terjedelmes és biztos öböl belső végében, vasút mellett, (1890) 38 937 (1851. még csak 1100) nagyobbára olasz lak., kikötői admiralitással, tengerészeti arzenál- és várparancsnoksággal, hidrográfiai és különféle tengerészeti és katonai egyéb hivatallal; 28 kisebb-nagyobb erődítménynyel; ezek közöl a kiválóbbak a Mária-Lujza, a Monte-Cristo az öböl bejáratánál, a Berudella, Musil, Miksa a D-i oldalon, a Tegethoff a Brioni-szigeteken, a San Giorgio, San Michele és Moridal. Épületei közül a kiválóbbak: a XV. sz.-beli dom, egy három hajós bazilika antik oszlopokkal, a San-Francesco-kolostor (XIII. sz.), most katonai raktár, román portáléval; a városház; a tengerészkaszinó; a hidrográfiai hivatal; a csillagvizsgáló a Monte-Zarón; az admiralitás épülete; a tengerészeti muzeum; a nagyszerü tengerész-arzenál; a hajógyárak és dockok, amelyek a szárazzal vas függőhíd által összekötött Olaj-szigeten vannak. Nagyszerüek a római építményromok; ilyenek: a 16 m. széles, 8 m. magas Augustus és Roma temploma, 7 korintusi oszlopból álló portikuszszal és pompás díszítményekkel; a kolosszális amfiteátrum (24 m. magas), amelyet Septimius Severus és Caracalla tiszteletére 198-211-ig 25 000 néző számára építettek, 2 sor 5,7 m. magas nyilt ívekkel (72); a diadalkapu (Porta Aurea, 8 m. magas, 7 m. széles), amelyet az actiumi ütközet után Salvia Postumia állított föl; végül a Diana-templom és az 1845 óta kiásott két kapu: a Porta Erculea és Porta Gemina. A régi római kapitolium helyén áll azon erősség, amelyet a XVII. sz.-ban a velenceiek építettek és Ferenc császár korában felújítottak. Pola emlékszobrot állított Carrarának, aki e régiségek konzerválása körül szerzett magának érdemeket, Tegetthoff admirálisnak, amelyet Kundmann készített és Miksa főhercegnek, az osztrák tengerészet megalapítójának. Polát a hagyomány szerint kolchisziek alapították. Miután a rómaiak elfoglalták Isztriát, Polát Pietas Julia néven római gyarmattá, hajóállomássá és hadi kikötővé tették. A római birodalom megdőlése után minden jelentőségét elvesztette. 1148. a velenceiek vették birtokukba. A velenceiek és genovaiak közt folyó háboruban többször és 1379. teljesen feldúlták. 1848. nyilvánították hadi kikötővé és 1856. tették le az alapkövet az arzenálhoz. 1886. fejezték be a tenger felőli erődítményeit. V. ö. Notizie storiche di Pola (1876); Pola, seine Vergangenheit u. Zukunft (Bécs 1886).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi