Poltava,
Poltava, 1. kormányzóság Oroszország DNy-i részében Csernigov, Kurszk, Harkov, Jekaterinoszlav, Herszon és Kijev közt, 49 895 km2 ter., 2 894 095, 1 km2-re 58 lak. P. É-ról D-nek lejtősödő síkság, legmagasabb pontja (185 m.) Szpiridovka falunál van. D-i részei sok helyen mocsárosak. Az egész kormányzóság a Dnyepr vizkörnyékéhez tartozik, amely folyó itt 242 kisebb-nagyobb mellékvizet vesz föl; nagyobbak: a Trubesz,a Szupoi, a Zolotonosa, Szula (347 km.) stb. Az éghajlat mérsékelt. P.-ban az évi középhőmérséklet 6°. A talaj nagyobbára fekete föld, amely néhol homokkal van keverve, néhol pedig egészen homokos; 66%-a szántó, 23%-a rét és legelő és 6%-a erdő. A föld termékeny; fő termékek: búza, rozs, burgonya, azonkivül kender, len, napraforgó, dohány, hüvelyes vetemények; a gyümölcstermelés csökkent. Az állattenyésztés ágai közül legvirágzóbb a szarvasmarhatenyésztés (645 000 darab); az ikrainai szarvasmarhákat Oroszországban mindenütt becsben tartják; azonkivül vannak lovak (277 000), juhok (1 680 000) és sertések (485 000). Az ipar csaknem kizráólag bőr-, szesz-, cukorgyártással s olajpréseléssel foglalkozik. Országos vásárai hiresek. Lakói nagyobb részt kisoroszok. Járásai: Horol, Gadjacs, Kobeljaki, Konsztantinograd, Kremencsug, Lohvica, Lubni, Mirgorod, Perejaszlav, Pirjatin, P., Priluki, Romnij, Szjenkov és Szolotonosa. A tatárok hatalma alól 1331. Gedimin litván fejedelem szabadította föl. Későbben lengyelek és oroszok küzdöttek birtokáért, ez utóbbiak 1667. kerítették birtokukba. Eleinte Ukrainának volt része. 1802. külön kormányzósággá alakították.
2. P. (Pultava, Pivtava), az ugyanilyen nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye a Poltavka és Vorszkla összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 43 563 lakossal, 25 gyárral, amelynekben bőrt, gyertyát, szappant és dohánycikkeket készítenek; hires Iljinszkaja nevü vásárral, amelyet julius közepén tartanak meg és amelyen 40 millió frank áruforgalmat csinálnak. Templomai közül a legjelentékenyebb az 1650. alapított régi kolostor és az 1770. épített székesegyház. P.-nak van különböző egyéb iskoláin kivül katonai iskolája, szemináriuma, nemes leányok számára alapított középiskolája, 2 szinháza, 1 kórháza és egy menedékháza. P. ismeretes azon ütközetről, amelyben 1709 jul. 9. Nagy Péter XII. Károlyt döntő módon megverte. 1895. Nagy Péternek itt emlékszobrot állítottak.
