Portorico
Portorico (Puerto Rico, a. m. gazdag kikötő), egyike a Nagy-Antilláknak Ny.-Indiában; a 120 km. széles Mona-szoros választja el Haititól. Hossza 170, szélessége 64 km., területe 9144 km2, a hozzá tartozó kisebb szigeteket (Culebra, Culebrita, Mona és Vieques) is beleszámítva pedig 9315 km2. A négyszögletes szigetet hosszabb tengelye irányában hegyláncok szelik át, amelyek közelebb vannak a D-i, mint az É-i parthoz, amelyeket P. K-i felében Sierra Cayeynek hivnak és amely a Yunquében (1124 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A hegyeket nagyobbára erdők takarják; hosszabb lejtőiken azonban számos a füves térség. A partok mellett sok helyen termékeny síkságok terülnek el. A partok kevés szakadozottságot mutatnak; rajtuk sok helyen lagunák vannak; egyik legnagyobb kikötője az, amelynél a fővárosa San Juan épült. Folyói számosak és sok közülük hajózható is; nagyobbak: a Guanagibo, az Anaseo, Toa, Paloseco stb. Az éghajlat meleg, de egészségesebb mint a többi Antillákon. A magasabb részeken az európai gabonafélék is megteremnek. Az évi középhőmérséklet 27°, de augusztusban a hőmérő néha 45o-ot is mutat. A sziget nagy mennyiségben produkál kávét, cukornádat és dohányt; ezek a fő kiviteli cikkek is. 1891. kivittek kávét 5 297 565, cukrot 3 126 135 és dohányt 781 870 peso értékben. Állattenyésztése jelentékeny; a körülötte fekvő tenger pedig halakban igen gazdag. Ásványországi termékei: arany, amit mosnak, réz, vas, ólom és szén; sót a parti lagunákból főznek. A lakosok száma (1887) 798 566, akik közt több mint 300 000 néger és korcs. A kivitel értéke 1891-ben 9 885 995, a bevitelé 16 864 765 peso. Ugyanezen évben a kikötőiben érkezett 1311 hajó 1 327 192 t. tartalommal és távozott 1275 hajó 1 244 485 t. tartalommal. A bevitel fő cikkei: vászon, pamutkelmék, vas és vasáruk. 1892. a Spanyolországgal, és anyaországgal való forgalomban a bevitel több mint 20, a kivitel több mint 22 millió pesetára rugott. A vasutak hossza 100, a telegráfvonalaké 1082 km. A főváros San Juan de Puerto Rico (l. o.). Az 1893-94-iki budget a kiadásokat 3 879 813, a bevételeket pedig 3 903 655 pesóban állapítja meg. P.-t, eredetileg Boriquent vagy Burenquent, 1493 nov. 15. második útjában Kolumbus Kristóf fedezte föl és Isla de San Juan Bautistának keresztelte. A spanyolok 1509. Ponce de Leon vezérlete alatt foglalták el és a benszülötteket (állítólag 600 000 embert) kiirtottak. A spanyolok hosszabb ideig száműzetés helyéül használták; franciák, angolok és tengeri kalózok gyakran nyugtalanították. Csakis 1763 óta részesítik birtokosaik, a spanyolok nagyobb figyelemben. Nagyobb és gyorsabb fejlődésnek indult Miguel de la Torre 81823) kormányzósága alatt. 1873. fölszabadították rajta a rabszolgákat. V. ö. Pastrana, Catecismo de geográfia de la isla de Puerto Rico (P. 1852); Mapa topográfica de la isla de Puerto Rico, 1: 250 000 (New-York 1886).
