Proteus,
Proteus, az ókori hitregében jósló öreg tengeri isten, aki Amphitritének tengeri borjait legeltette és Farosz szigetén lakott Egyiptomban. Mikor aztán Menelaos Trója alól visszatérőben sokáig vesztegelt a szigeten és hasztalan várta a kedvező szelet, megismerkedett P. leányával, Eidotheával és ennek tanácsára megragadta az alvó P.-t és noha az a legkülönfélébb alakokat vette fel, mindaddig el nem bocsátotta, mig csak meg nem mondotta neki, mikor szabadul meg Farosz szigetéről. Később a monda egyiptomi királyt alakított belőle, kinek apja Poseidon, felesége Psamathé, gyermekei Polygonos és Telegonos, Theoklymenos és Tehemonoe. Állítólag ennél a P.-nál volt a trójai háborunak egész tartama alatt az igazi Heléna, mig Páris egy árnyképet szöktetett meg. Egyiptomból P. Trákiába is átment, hol feleségül vette Toronét, de mert ott fiai az idegenekkel szemben erőszakosan viselkedtek (amiért aztán Herakles agyon is ütötte őket), P. megint visszament Egyiptomba. A művelt európai népek köztudatába P. alakja leginkább azon a réven ment által, hogy tetszés szerint való alakot tudott velvenni és ezt az alakot meg is változtatni. Azért a gyorsan változó jellemeket szokás P.-oknak elnevezni.
