Pszeudoszkópikus jelenségek,
Pszeudoszkópikus jelenségek, optikai vagy szem csalódások, a szem a látóideg közvetített oly érzések és képek, melyek nem felelnek meg a valóságnak. Főkép a távolság megitélésében vagyunk ily csalódásokna kitéve (l. Optikai csalódások). Valamely egyenes felosztott részét nagyobbra becsüljük, mint az osztatlant (1. ábra),
1. ábra. Az osztott fél nagyobbnak látszik.
és két négyzet közül a függélyesen vonalzottat szélesebbnek, a vizszintesen vonalzottat magasabbnak látjuk (2. ábra),
2. ábra. a-t kelleténél szélesebre, b-t magasabbra becsüljük.
mert mindkét példában az osztott távolságot nagyobbra becsüljük, mint az osztatlant. Másnemü P. példa a 3. és 4. ábrák;
3. ábra. a nagyobbnak látszik, mint b.
4. ábra. Minden következő trapéz az előzőnél nagyobbnak látszik.
a hátrább álló körgyürű-szelvény nagyobbnak látszik, mert az alakból következtetve, b után is még keskenyedést várunk és azért a szélességét a ténylegesnél nagyobbra becsüljük; ugyanazért balról jobb felé mindinkább nagyobbodóknak látjuk a 4. ábra trapézait. Ugyanilyféle a Zöllner-féle minta (5. ábra), melyeknek hosszu vonalai ugy tünnek fel, mintha egymáshoz szög alatt hajlanának, holott párhuzamosak. L. még Látás és Káprázás.
5. ábra. A hosszu párhuzamos egyenesek egymást metsző egyenesek gyanánt tünnek fel.
