Pszkov,
Pszkov, 1. kormányzóság Oroszországban, Szt.-Pétervár, Novgorod, Tver, Szmolenszk, Vitebszk és Livonia közt, 44 209 km2 területtel, 1 029 053, 1 km2-re 23 lak. É-i részén egészen sík és több helyen mocsáros; D-i részén az Alauni-dombok ágazzák be; köztük a legmagasabbak: a Viaz, Szudom és a Bjezsanicii platók. Vizei a Düna folyó s az Ilmen és P-i tavak vizkörnyékéhez tartoznak. A P.-i tóba folynak a Velikaja; az Ilmenbe a Lovat és a Selon; a Dünába a Toropa. A tavak száma 854; köztük a legnagyobbak a P.-i (505 km2), a Zsiszeckoje (59 km2), Dvinie (52 km2) és a Poliszto (30 km2). Az időjárás nagyon változó. P.-ban az évi középhőmérséklet 5 °, a téli -5,8 °, a nyári 16,9 °. P. talaja túlnyomóan devoni képződmény, csakis a Düna környékén találni mészkőkorszakbeli képződményeket. A földnek 27%-a a szántóföld, 32%-a erdő és 23%-a rét és legelő. Velikija-Luki járásban búza, egyebütt kender, len, rozs, zab és burgonya a fő termékek. A lovak száma 216 000 db, 350 000 szarvasmarha, 247 000 juh. 439 gyára évenkint 5,2 millió rubel értékü árut termel; köztük a legtöbb a lentörés és bőrgyártás szolgálatában áll. A lakosok nagy-oroszokon kivül esztek és lettek. Nyolc járása: Holm, Novorzsev, Opocska, Osztrov, Porhov, P., Toropec és Velikija-Luki. P. 1782 óta kormányzóság. - 2. P. (Pleszkov), az ugyanily nevü kormányzóság és járás, meg gör. kel. érsekség székhelye, a Pszkova és Velikaja összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 23 985 lak., bőrcserzéssel, lentöréssel és vászonszövéssel; len-, hal- és sókereskedéssel. A folyók által három részre osztott városnak van mintegy 40 temploma, több kolostora, egyéb iskolákon kivül katonai iskolája, régészeti társulata, a Velikaja jobb partján egy kremlje, amelynek falai 1323-ból valók és csaknem egész belsejét a Szt.-Háromság-templom foglalja el. P. Oroszország egyik legrégibb városa, már a X. sz.-ban fennállott. Alapítását a hagyomány szt. Olgának tulajdonítja. A középkorban fontos kereskedelmi hely volt és a hanzával összeköttetésben állott. 1510-ban III. Vaszilij önállóságának véget vetett és a moszkvai nagyfejedelemségbe olvasztotta be. 1582. Báthory István, 1615. Gusztáv Adolf sikertelenül ostromolták. A északi háboruban is volt szerepe. V. ö. Vaszilijev, P. történelmi és statisztikai vázlata (Pszkov 1878, orosz nyelven).
