Puchta,
Puchta, 1. Farkas Henrik, német jogtudós, szül. Möhrendorfban 1769 aug. 3., megh. Erlangenben 1845 márc. 6. Pályáját mint ansbachi ügyész kezdte, 1769. bűnügyi tanácsos u. o., 1797. igazságügyi hivatalnok Cadolzburgban, 1812. az erlangeni tartományi törvényszék elnöke lett, s 1840. nyugalomba vonult. Legjobb művei Beiträge zur Gesetzgebung u. Praxis des bürgerlichen Rechtsverfahrens (Erlangen 1822-27); Der Dienst der deutschen Justizämter oder Einzelrichter (u. o. 1829-30); Über die gerichtlichen Klagen, besonders in Streitigkeiten der Landeigentümer (2. kiad. Giessen 1830); továbbá: Irinnerungen aus dem Leben u. Wirken eines alten Beamten (Nördlingen 1842).
2. P. György Frigyes, német jogtudós, szül. Cadolzburgban 1798 aug. 31., megh. Berlinben 1846 jan. 8. Erlangenben tanult, hol 1820. magán-, 1823. rendkivüli tanár lett; 1828. rendes tanár a müncheni egyetemen, 1835. Marburgban, 1837. Lipcsében, 1842. Berlinben, hol 1844. a legfelsőbb törvényszék titkos tanácsosává, 1845. az államtanács tagjává nevezték ki. Különösen a római jog magyarázásában első rangu tekintély; fő művei: Lehrbuch der Pandekten (12. kiad. Schirmer átdolgozásában, Lipcse 1877); Kursus der Institutionen (10. kiad. Krüger átdolgozásában, u. o. 1893); Vorlesungen über das heutige röm. Recht (kiadta Rudorff, 6. kiad. u. o. 1873-74); egyéb munkái: Civilistische Abhandlungen (Berlin 1823); Encyklopädie als Einletung zu Institutionen-Vorlesungen (u. o. 1825); Das Gewohnheitsrecht (Erlangen 1828-37); Lehrbuch für Institutionen-Vorlesungen (München 1829); System des gemeinen Civilrechts, zum Gebrauch bei Pandekten-Vorlesungen (u. o. 1832); kisebb iratai (Kleine civilist. Schriften, Lipcse 1851) Rudorff adta ki.
