Pyrénées,

Full text search

Pyrénées, 1. Hautes- (ejtsd: ot pirene), francia département Basses-P., Gers, Haute-Garonne és Aragoniának Huesca nevü tartománya közt, 4529 km2 területtel, (1891) 225 681, egy km2-re 49 lak. Felülete É-on sík, illetőleg dombos és igen termékeny; közepét és D-i részét nagyobbára magas hegyek, a Pireneusok, takarják. Természeti szépségekben bővelkedik ez a vidék. Itt emelkedik az Azun-völgy végében a Balaitous (3146 m.), ettől K-re a Cambales (2951 m.), a Fache (3020 m.) és e fölött a hatalmas Vignemale (3298 m.), a francia Pireneusok legmagasabbika. Ettől K-re van a Gavarnie-cirkusz, a Pireneusok egyik csodája, amelyet a Gabiétou (3033 m.), a Taillon (3146 m.), a Breche de Roland, a Casque és a Tours meg a Pic du Marboré fognak körül. Az Estaubei-cirkusz mellett a legmagasabb hegy a Munia (3150 m.). Ennek közelében ágazik ki a Pireneusok főláncaiból egy É-i ág, amelyen ülnek a Cambieil (3175 m.), a Pic-Long (3194 m.), a Pic de Néouvielle (3092 m.) és a pompás Pic du Midi de Bigorre (2877 m.). a P. ÉK-i része fensík, amelyet Lannemezannak hivnak, és amelyről a vizek kerékküllők alakjában futnak szét. A folyók az Adour és Garonne vízkörnyékéhez tartoznak; emez 1520, amaz 3030 km2. Az Adourhoz tartozik a Gave vagy Grand Gave, a Gave d'Oloronnal és az Arros, a Garonnehoz az Ourse és a Nese; a Save, Gimone, Gers, Baise Devant és Baisolle a Neste-csatorna nélkül nyáron kiszáradnának. Az éghajlat a magassághoz mérten különböző; a síkon igen enyhe. A département fő termékei a búza (1892-ben 435 100 hl.), a rozs (108 990 hl.), a zab (128 100 hl.), továbbá burgonya, len, gyümölcs és a bor (1892-ben 71 560, 10 évi átlagban 139 519 hl.). A hegyoldalakon levő kitünő legelők és rétek az állattenyésztést nagyon előmozdítják. A lóállomány 19 600, a szarvasmarhák száma 118 730, a juhoké 219 920 és a sertéseké 65 000. A sajt és vaj kiviteli cikkek. Az ásványország nem bővelkedik kincsekben; a Barousse-völgyben márványt, azonkivül ezüsttartalmu ólom-, azután cink- és ólomércet bányásznak. Számos az ásványvizforrás; legkiválóbbak: a Bagneres, Capverns, Sainte-Marie Siradan, Cauterets, Saint-Sauveur és Bareges mellettiek. A fő és csaknem egyedüli iparág a gyapjufonás és szövés Mazeres, Ancizan, Luz-Saint-Sauveur és más helyeken, továbbá a bőrgyártás Tarbes és Lamarque-Pontacqban. Járásai: Argeles, Bagneres-de-Bigorre és Tarbes. Székhelyei azutóbbi. A département-t 1790. Bigorreból és Felső-Armagnac egyes részeiből (Magnoac Castelnau fővárossal és Nebouzan részeiből) alakították. V. ö. Joanne, Géogr. des Hautes-P.; Bois és Durier, Les Hautes-P.; étude hist. et géogr. du département (Tarbes 1884).
2. P. Orientales (ejtsd: pirenez oriantal), francia département Ariege, Aude, a Földközi-tenger, Gerona spanyol tartomány és Andorra köztársaság közt, 4124 km2 területtel, (1891) 210 125, 1 km2-re 51 lak. Ny-on a Közép-Piereneusokhoz tartozó Mont-de Maranges (2914 m.) és a Pic de la Porteille (Andorra felől) szolgálnak határául; ÉNy. felől pedig azon hegylánc, amelyen a Col de Puymorens (1931 m.) vezet át és amelyben a Pédroux (2828 m.), a Carlitte (2921 m.), a Prique (2810 m.) és a Camp Ras (2554 m.), végül a Madres (2471 m.) emelkednek. D-i határai a Col de la Perchetől kezdve a K-i Pireneusok, a Corbieres-lánc. Végül itt emelkedik a Canigou (2785 m.). A Földközi-tenger mellett síkság terül el. Az Ariege forrásvidékét kivéve, egész területéről a vizek a Földközi-tengerbe ömlenek. Fő folyója a Tet a mellékvizeivel, továbbá az Agly és a Tech, amelyek mint a Földközi-tengerbe torkolnak. Végre itt ered az Aude és a Segre. A tenger partján van a Leucatei-, vagyis Salsesi- és a Saint-Nazairei vagyis Caneti-étang (laguna). Az alantabb fekvő részek és a völgyek mind szelid éghajlatuak és termékenyek. Kitünő gyümölcs, citrom, narancs, olajfa, dinnye pompásan terem; a gabonanemüek is jól teremnek: 1892-ben 68 000 hl. búza, 95 232 hl. rozs, 84 267 hl. zab. Nagy jövedelmi forrás a bortermelés. 1892-ben 53 111 ha.-on 1 653 236, 10 évi átlagban (1881-90) pedig 1 125 923 hl. bort szüreteltek; a legjobb borok a banyulsi, cosperonsi, colliourei, inas-deui és rivesaltesi. A házi állatok: a ló (10 700), öszvér (4-5000), szarvasmarha (18 000) és a juh (278 570), amely különösen Conflant, Capsir és Cerdagneban tenyészik jól, végül a kecske (24 890). Perpignan járásban selyemhernyót is tartanak. Vas, bizmut, réz, nikol ércei vannak, de nem igen bányászszák. Az estavari bánya körülbelül 1800 tonna barnaszenet szolgáltat. A lagunákból tengeri sót főznek. Ásványvizforrások: Amélie-les-Bains, Boulou, Nossa, Vernet mellett vannak; az olettei viz (78°) Európa legmelegebb ásványvize. Canet tengeri fürdő. Az ipar ágai közül vannak vaskohók (Ria, Prades), gyapjufonók (Prats-de-Mollo, Osseja stb.), bőrgyárak (Perpignan, Prades), cigarettapapiros-készítés és hordógyártás. Kikötői közül a legjobb Port-Vendres, azonkivül Banyuls-sur-Mer, Colioure, La Barcares, amelyekből leginkább bort, oliva-olajat, selymet és vasat exportálnak; ugyanezen helyeken halásznak sok szardellát és tonhalat. Járásai: Céret, Perpignan és Prades. Székhelye: Perpignan. 1790-ben Roussillon részeiből (Capsir, Conflant, Vallespir, Cerdagne és Querol) és a Languedoc-hoz tartozó Razesból alakították meg. V. ö. Alart. Géogr. hist. des P.-Orientales (1860); Vida, Guide hist. et. pittoresque dans le dép. des P.-Orientales (Perpignan (1880); Joanne, Géogr. des P.-Prientales (1886).
3. P. basses, l. Basses-Pyrénées.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi