Pythiák,
Pythiák, egyike az őskori görögök nagy nemzeti ünnepeinek, melyet a hellének a pythiai Apollon tiszteletére tartottak és melynek szinhelye a krisszai mező volt Delfi mellett. Ez az egész mező kizárólag az istennek volt szentelve és a jóslat kivánsága szerint azt nem is volt szabad felszántani. Ott volt a hippodrom, az 500 m.-nyi sztadion és egy szinház. A játékok eredetét, sőt nevét is, a hagyomány összefügésbe hozta Apollonnak a Python kigyó felett aratott győzelmével és jellegök eleinte egészen megfelelt Apollon Musagetes jellemének. Maguk a győztesek is himnuszt énekeltek a diadalmas istenségnek tiszteletére. A játékok történeti kora Kr. e. 526. kezdődik, amikor az amfiktionok a krisszai háboru befejeztével a játékok ügyét a magokévé átették, ugy hogy akkor veszi kezdetét a pythiászok szerint való időszámítás, mely azonban az olimpiászokéhoz hasonló jelentőségre sohasem emelkedett. Eleinte a játékok csupán kitara-játszók, fuvolások és énekesek versenyéből állottak, később aztán birkózás és kocsiverseny is járult hozzájuk. A díj hol babérból, hogy almából állott, de lassankint az előbbi felülkerekedett, épp ugy, amint a játékok is lassankint egyre változatosabbak lettek. A P. nevü versenyek mindig összeestek az olimpiászok 3. esztendejével, tehát pentaeterikus természetüek voltak. Az ünnepek rendes ideje a delfiek Buketios hava volt, mely megfelelt az attikai Metageitnion hónapnak (körülbelül augusztus közepe). Versenybirák eleinte Delfi lakosai voltak, 586 óta az amfiktionok. A nézők és résztvevők száma mindvégig nagy volt, amihez hozzájárult a delfibeli jóslóhely rendkivüli vonzó ereje, melynek istenét ünnepelték. Körülbelü Kr. u. 394. az olimpiai játékokkal egy időben a P. is megszüntek. Az eddig említett s nagy P.-nak nevezett P.-on kivül voltak kisebbek is, melyeket számos (többnyire Ázsiában fekvő) város ünnepelt, amilyenről összesen 24-ről van tudomásunk. V. ö. Krause, Die P., Nemeen u. Isthmien (Lipcse 1841); Mommsen, Delphika (u. o. 1878).
