Quidde
Quidde L., német történetiró és politikus, szül. Bajorországban 1857. Göttingában Waitzsäcker vezetése alatt végezte tanulmányait és azután a müncheni egyetemen a német történet középkori részéből magántanárrá habilitálta magát. Egyúttal a müncheni akadémia által kiadott Deutsche Riechstagsakten c. vállalatban működött közre és ebbeli munkássága alapján a müncheni akadémia tagjává választatott. Munkái közül említendők: König Sigismund und das deutsche Reich. I. rész: Die Wahl Sigismunds (Göttingai disszertáció 1881); Zur Gesch. d. rheinischen Landfiedenbundes von 1254 (Frankfurt 1885); Die Entstehung des Kurfürstenkollegiums (1883); Der Romzugsplan Wilhelms von Holland (I., 1889); Deutsche Reichstagsakten unter König Reuprecht (II. köt. 1889), Wietzsäcker és Bernheim E. közreműködésével). Ugyancsak 1889. indította meg a Deutsche Zeitschrift für Geschichtwissenschaft c. folyóiratot, melyet 1895-ig szerkesztett. 1894. adta ki antimonárkikus élü tanulmányát: Caligula. Eine Studie über römischen Cäsarenwahnsinn (Lipcse), mely egy év alatt 26 kiadást ért. E siker kulcsát abban kell keresnünk, hogy sokan II. Vilmos német császárra vonatkoztatták a nagyzási hóbortban szenvedő Caliguláról kockázatott támadásokat. A dolog nagy zajt ütött és egész vitairodalmat szült. Fegyelmi vizsgálatot is indítottak Q. ellen, de a müncheni egyetem bölcsészeti kara nem bántotta a szerzőt; a történeti társulat és a bajor akadémia ellenben rosszallásukat fejezték ki Q. munkája fölött. Q. erre a társulat és az akadémiában birt tagságáról lemondott és a tanári pályát is otthagyván, a hirlapirói és politikai pályára tért. Fellépett képviselőjelöltnek is néppárti programmal, de megbukott. 1896 ápr. 3. pedig egy népgyülésen elkövetett felségsértés miatt három havi fogságra itélték.
