Quillaja
Quillaja Molina (növ.), a gyöngyvesszőfélék génusza, 4 fajjal D.-Amerikában. A Q. saponaria Mol. kérge saponint termel, vizzel tajtékzik, hazájában (Chile, Bolivia, Peru) szappanoznak vele. A Q. smegmaderma DC., Q. Sellowiana Walp. és Q. Brasileiensis Mart. kérge a Q.-kéreg v. szappankéreg, újabb, a magyar gyógyszerkönyv 2-ik kiadásának függelékébe is felvett gyógyanyag, mely a köptető szerek közé tartozik. A csaknem tisztán háncsból álló kéregdarabok laposak vagy kissé vályuszerüek, 1 dm. szélesek, 2-5 dm. hosszuak, 5-10 mm. vastagok, hosszant rostosak, kivül gyakran világos vörhenyesek, belül fehérek, felületük apró kristálykáktól csillogó, törésük rövid rostos. Ható anyaga a benne mintegy 9%-nyi mennyiségben előforduló quillajasav és sapotoxin, amelyek erős protoplaszma-mérgek, vérbontó hatásuak, helybeli hatásuk izgató (karcoló íz), mérgező adagban előbb izgatják, majd hűdítik a lélekző központot s a bélnyákhártya vérzékeny duzzadását, hasmenést és hányást okoznak. A gyógyászatban mint nyálkaszaporító és oldó, s mint köhögtető szert használják főzetekben (4-5 g.-ot a 150-200 g. vizre). A ruhák tiszítására is használják, s a népies nevén (panamakéreg) ismerik.
