Quincke
Quincke György Hermann, német fizikus, szül. az Odera melletti Frankfurtban 1834 nov. 19-én. Tanulmányai végeztével 1859. a berlini egyetemen habilitálta magát; ugyanekkor az ottani iparintézetben a fizika tanára lett; 1872. elhagyta Berlint és Würzburgba ment, hol fizikát adott elő, 1875. pedig a heidelbergai egyetemen fizikai tanszékére neveztetett ki. Sokat foglalkozott a kapillaritással, a fizikának azonban legnagyobb szolgálatokat a fénytan és az elektromosságról szóló tan terén tette. Behatóbban foglalkozott az interferencia tüneményeivel, valamint a fénynek az átlátszó tárgyakról és a fémekről való visszaverődésénél szereplő jelenségekkel. Ezen vizsgálatainak eredményeit az Optische Experimentaluntersuchungen c. munkájában tette közzé. Ő fedezte fel az elektromos diafragma-áramokat, t. i. azon elektromos áramokat, melyek akkor keletkeznek, ha rosszul vezető folyadékokat sajtolunk likacsos falakon keresztül; továbbá ő bizonyította be, hogy annak, hogy az elektromos áram folyadékokat folyat át likacsos falakon, oka abban rejlik, miszerint az az áram a falban levő kapilláris csövecskékben elektromozza a folyadékot. Számos vizsgálata van az áramnak folyadékokban való vezetésére vonatkozólag. Az elektromozás által a testekben létrejövő térfogatváltozásokat is behatóan tanulmányozta és épp ezen térfogatváltozások segélyével igyekszik az elektromozásnak a testek optikai tulajdonságaira kifejtett hatását megmagyarázni. Értekezései 1856 óta legnagyobbrészt a Poggendorf és Wiedemann szerkesztette Annalen der Chemie und Physik folyóiratban jelentek meg.
