QuinckeGyörgy Hermann, német fizikus, szül. az Odera melletti Frankfurtban 1834 nov. 19-én. Tanulmányai végeztével 1859. a berlini egyetemen habilitálta magát; ugyanekkor az ottani iparintézetben a fizika tanára lett; 1872. elhagyta Berlint és Würzburgba ment, hol fizikát adott elő, 1875. pedig a heidelbergai egyetemen fizikai tanszékére neveztetett ki. Sokat foglalkozott a kapillaritással, a fizikának azonban legnagyobb szolgálatokat a fénytan és az elektromosságról szóló tan terén tette. Behatóbban foglalkozott az interferencia tüneményeivel, valamint a fénynek az átlátszó tárgyakról és a fémekről való visszaverődésénél szereplő jelenségekkel. Ezen vizsgálatainak eredményeit az Optische Experimentaluntersuchungen c. munkájában tette közzé. Ő fedezte fel az elektromos diafragma-áramokat, t. i. azon elektromos áramokat, melyek akkor keletkeznek, ha rosszul vezető folyadékokat sajtolunk likacsos falakon keresztül; továbbá ő bizonyította be, hogy annak, hogy az elektromos áram folyadékokat folyat át likacsos falakon, oka abban rejlik, miszerint az az áram a falban levő kapilláris csövecskékben elektromozza a folyadékot. Számos vizsgálata van az áramnak folyadékokban való vezetésére vonatkozólag. Az elektromozás által a testekben létrejövő térfogatváltozásokat is behatóan tanulmányozta és épp ezen térfogatváltozások segélyével igyekszik az elektromozásnak a testek optikai tulajdonságaira kifejtett hatását megmagyarázni. Értekezései 1856 óta legnagyobbrészt a Poggendorf és Wiedemann szerkesztette Annalen der Chemie und Physik folyóiratban jelentek meg.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.