Rába-szabályozás.
Rába-szabályozás. Már az Árpád-házi királyok alatt sokat küzdöttek ennek a rakoncátlan folyórendszernek a szabályozásával. A XVII. sz. derekán különösen a Marcal pusztításai miatt Veszprém vármegye állott a szabályozást sürgetők élén; némi munkálatokat végeztettek is, de aztán majdnem semmi sem történt a XVIII. sz. végéig, amikor több mérnök felmérte a hálózatot, tervek is készültek, mig végre 1838. Kecskés Károly mérnök nagyobb szabásu terveit Győr vármegye közgyülésén Zichy Ferenc gr. kormánybiztos előterjesztette. Ezután sok ülésezés, tanácskozás után az ügy elposványodott, majd 1868. Győr vármegye kérelmére Ürményi Józsefet kormánybiztossá nevezték ki, s a szabadságharc alatt elveszett Kecskés-féle tervek helyett a kormány Ujházy János mérnökkel újabbakat készíttetett. 1873. végre az érdekeltség Rába-szabályozó társulat címen egyesült. Hosszas alkudozások, huzavona után az 1885. XV. t.-c. az állam közbelépésével végleg rendezte a dolgot s a szabályozás teljes erővel megindult mitnegy 7 000 000 frt költségelőirányzattal. A tervek szerint a R. Sárvártól Győrig terjed. 115 átvágás gyorsítja a viz lefolyását és az árviz felett 1 m. magas, 3-4 m. koronaszélességü patkás gátak, egymástól 300-500 m. távolságban, védelmezik a mentesített területet. Ezenkivül Győrt és Győrszigetet külön körtöltésekkel biztosítják. Az egész vizrendszer szabályozásához tartozik még a Rábca és Répce szabályozása, amelyek majdnem egész hosszukban csatornáztattak. A Rábca és Ikva egyesült csatornájába szakad a Fertő-csatorna, amely tisztán a Fertő és Hanság lecsapolására szolgál. A Fertő s különösen a Hanság a Rába, Rábca és ezek mellékfolyóinak vizeiből táplálkozott, ezeket most átvizgátakkal elfogták és az igy mentesített terület vizét belviznek tekintve, a most említett csatornán át vezetik le. Ezzel és a Répcével együtt Győrnél ömlik a Rábca a Rábába, annak egészen dunai torkolatánál. V. ö. Ujházy János, A Rába szabályozása és csatornázása (Budapest 1873).
