Rágcsálók
Rágcsálók vagy őrlők (állat, Rodentia, Glires, l. a melléklet 2 képét), az emlős állatok egyik rendje a felső és alsó állkapocsban 2-2 hatalmas, sarlóforma, gyökértelen, csak külső oldalán zománcos metszőfoggal, szemfogak nélkül; haránt zománcredős zápfogakkal s ezek és a metszőfogak között nagy hézaggal, minden lábon 5 ujjal, 1-7 csecsbimbóval, deciduával és korongforma méhlepénynyel. Metszőfogaik a használat alkalmával csúcsukon gyorsan kopnak, oly formán, hogy elül mindig élesebbek mint hátul. Ezzel kapcsolatosan egész életen át nőnek. Jellemző az, hogy a kulcscsont csak egy-két fajnál hiányzik, másoknál a sípcsont és szárkapocs összenőtt (nyúl, egér). A végtagok alkotása, a használattal kapcsolatosan, igen változatos. Járáskor majdnem valamennyien a talpukra nehezednek. Karmaik vissza nem húzhatók. Táplálékuk növényi anyagokból kerül ki. Legnagyobb részük gyors futó, más részük ügyesen kúszik, ugrik vagy úszik. Sokan önásta föld alatti üregekben laknak, mások a fákon- vagy a földön fészket építenek. Vannak köztük téli álmot alvók, de egyik-másik téli eleséget gyüjt. Közöttük találjuk a legkisebb emlősöket. Számuk igen jelentékeny, az emlősök majdnem 1/3-a ide tartozik s az egész földön el vannak terjedve. Kövült állapotban a harmadkori eocen-rétegekben jelentkeznek. Az eddig ismert fajokat 13 családra osztják:
Hörcsög (Cricetus frumentarius).2/5.
Közönséges pele.(Myoxus Glis) és kerti pele (Eliomys Nitela).1/2.
Ugró egér (Dipus aegyptius )1/2.
Ürge (Spermophilus Citillus)1/3.
Hód (Castor Fiber).1/10.
Mókus (Sciurus vulgaris ).1/3.
Lemming (Myodes Lemmus).1/2.
Mezei pocok (Arvicola arvalis).2/3.
Mezei egér (Mus agrarius).5/6.
Csincsilla (Eriomys Chinchilla).1/3.
Koipu (Myopotamus Coypu).1/5.
Tarajos sül (Hystrix cristata).1/6.
Havasi marmota (Arctomys Marmota).1/6.
1. Mókusfélék (l. o.). Ide tartozik a mókus (Sciurus vulgaris L., l. a melléket I. képét), az ürge (l. o. és a melléklet I. képét), a prairie-kutya (Cynomys ludovicanus Baird., l. o.), a havasi marmota (l. Morga és a melléklet II. képét).
2. Pelefélék (l. Pelék). Ide tartozik: a kerti pele (Eliomys nitela Schreb., l. a melléklet I. képét), a közönségespele (l. Pele és a melléklet I. képét).
3. Hódfélék (Castoridae), zömök, erős testtel, vastag, széles fejjel, tompa arcorral, kis szemekkel, rövid fülekkel, széles, lapított, legnagyobb részt pikkelyes farkkal, rövid lábakkal, mindenik 5 ujjas, a hátulsók úszóhártyával az ujjak között, ivarnyilásuk mellett bűzmirigygyel. Egyetlen neme a hód (l. o. és a melléklet I. képét).
6. Táskáspatkány-félék (Geomyidae), pofazacskóval, i. 1/1, m. 4/4, szőrös, nem hasított felső ajakkal, mindenik lábon 5 ujjal. Fajai amerikaiak.
5. Ugró egerek (Dipodidae), vastag fejjel és nyakkal; i. 1/1, m.3/3; hosszu-bajuszos arcorral, nagy szemekkel, közepes fülekkel, meglehetős karcsu törzszsel, rendkivül meghosszabbodott hátulsó lábakkal, rövid, 5 ujjas lábakkal, hosszu, sokszor bojtos farkkal. Legtöbb faja Afrikában és Ázsiában él, de vannak D.-európai és amerikai fajok is, majdnem valamennyi éjjeli állat. Ide tartozik az egyiptomi ugró egér (Dipus aegyptius Hempr. et Ehrb., l. o. és a melléklet I. képét).
6. Egérfélék (l. o. és a melléklet I. és II. képét). Ide tartozik a hörcsög (l. o. és a melléklet I. képét), az egerek (Mus L.), mezei egér (Mus agrarius Pall.).
7. Pocokfélék (l. o. és a melléklet II. képét). Ide tartozik a mezei pocok (l. Pocok és a melléklet II. képét), a lemming (l. o. és a melléklet II. képét).
8. Földikutyafélék (Georhychidae). L. Földi kutya.
9. Hystrichidae (l. Hystrix és a melléklet II. képét).
10. Álcsülkösök (Subungulata). Ide tartozik a tengeri malac (Cavia cobaya), a paka (l. o.), az aguti (l. o.).
11. Ocodontidae. Ide tartozik a koipu (l. o. és a melléklet II. képét).
13. Nyúlegérfélék (l. Nyúlegér). Ide tartozik a csincsella (l. o. és a melléklet II. képét).
13. Nyúlfélék (l. o.). V. ö. Levinis, Synopsis des Thierreichs.
