Ráma,
Ráma, eredetileg szerb zsupánság a Narenta jobb oldali mellékvizének, a R.-nak mindkét oldalán. Szerbiának ezt a részét a magyarok 1138. elfoglalván, azt Boszniához csatolták, s 1139-től fogva Boszniának egész behódolt részét R.-nak nevezvén, II. Béla újból fölvette R. királyának Kálmán király által 1103 junius 15-én egyszer már használt címét, melyet azóta viselnek is királyaink, ugy hogy legutóbb, 1896 junius 8-án is ott lobogott. R. címeres zászlaja a magyar király előtt rendezett hódoló felvonulásban, mi Szerbiában magyarellenes tüntetésekre adott alkalmat; holott Mátyás király krónikása, Thuróczy is megjegyezte, hogy a magyarok Boszniát értik R. alatt, s már az 1271. évi békeszerződés is világosan megkülönbözteti R.-t Szerbiától; viszont 1244. IV. Béla még külön szól a boszniai és a rámaföldi patarénusokról. R. címerében egy páncélos kar vörös mezőben fehér kardot fog; a címert korona ékesíti. L. még Bosznia (tört.).
