Regulátor

Full text search

Regulátor (lat.), a gépek hajtó és ellenálló erejében fellépő eltérések kiegyenlítésére való készülék; legáltalánosabban a gőz-, gáz-, petroleum-, viz- és az e fajta mótorok szabályozására használják. Működésük elve a forgó tömegben rejlő röpítő erőn alapszik, szerkezete függőleges tengelyre függesztett golyópárból áll, mely a tengelyen mozgó hüvelylyel van kapcsolatban, ugy hogy midőn a tengely sebesebb forgása a golyókban nagyobb röpítő erőt kelt, a fölszálló golyók karjai a tengelyen mozgó hüvelyt feljebb emelik. Ezzel a hüvelylyel kapcsolatban van a motorikus erőt szolgáltató gőz, gáz, levegő, viz v. petroleum bebocsátásának szabályozására való szellentyü vagy annak mozgató szerkezete, ugy hogy a R.-golyók emelkedését mindig az erőforrás fojtása vagy a hengertöltés csökkenése, sülyedését pedig az erőforrás szabadabb áramlása v. a hengertöltés növekedése nyomban követi. A gáz- és petroleumgépekben a R. háromféle módon szabályoz: 1. hátráltatja v. teljesen megakadályozza a gáz beömlését; 2. megakadályozza az égéstermékek egy részének kiömlését; 3. visszaszivatja az égéstermékek egy részét. A gőzgépeken pedig kétféle módon szabályoz: vagy a beömlesztő nyilásnak vagy pedig a beömlés idejének megváltoztatásával. Egyszerübb szerkezetü gépeken olyan R.-okat alkalmaznak, melyek az ellenerő növekedése esetén a beömlesztő nyilást nagyobbítják, csökkenése esetén pedig kisebbítik, hogy mindig olyan nagy feszüléssel lépjen a gőz a hengerbe, aminővel az ellenerőt a gép állandó forgása mellett legyőzni képes. ily szabályozó mellett a gőz mindig kisebb feszüléssel dolgozik a hengerbe, mint aminőre a kazánban fejlődött, kivévén azt az esetet, midőn az ellenerő legnagyobb a gép fokozott erővel dolgozik, mert ilyenkor a beömlő nyilás teljesen nyitva van. Ezért a szabályozásnak ezt a módját csak kisebb gépeken alkalmazzák, ahol komplikáltabb szerkezetek költségét nem birja el a tökéletesebb szabályozással elérhető haszon. A gőzbeömlés idejének szabályozása esetén a gép töltésfoka változik, ez a mód összetettebb szerkezetü R.-okat kiván, miért is bárha nagyon gazdaságos, eddig csak nagyobb és kényesebb természetü munkára készített gépeken alkalmazták, azonban ma már általános a törekvés a kisebb gépeknek is ily R.-okkal való szabályozására. Ezeket a R.-okat a fojtóan működőkkel szemben expanziós R.-oknak nevezik, mig a fojtóan működőket fojtószellentyüs R.-oknak.
A R.-ban fellépő röpítő erőnek a golyók súlyán kivül a szabályozó szerkezet mozgatására szolgáló erőt és a mozgó részek között fellépő súrlódást kell legyőznie. Amig a hajtó erő egyensúlyban van az ellenerővel, tehát amig a gép forgása állandó, a röpítő erő csak a golyók súlyát hordja s az állító szerkezet semmi befolyással sem bir a mozgó hüvelyre, ilyenkor az R.-nak hatása nincs; amint azonban a fordulatok száma növekszik, p. n-ről n+xn-re emelkedik, a hüvely fölfelé indul és a súrlódó erők működésbe lépnek s ellenállásukat a röpítő erő csak ugy képes legyőzni, ha a forgás xn értékkel növekszik. A hüvely lefelé haladásakor fellépő súrlódó erőket a golyók vagy egyéb nehezékek súlya v. acélrugók győzik le. Ezeket az erőket a röpítő erő tartja egyensúlyban, a hüvelyre működő ellenerőket tehát csak ugy birják el, ha a röpítő erő annyival kisebbedik, mint amennyi a fent nevezett ellenerők legyőzésére szükséges, vagyis, ha a forgás xn résszel kisebbedik, azaz n-ről n-xn-re csökken, ennek folytán a hüvely 2×n fordulat alatt mozdulatlanul áll. Jelezze a fordulatok számát a hüvely emelkedésének kezdetén n2, akkor n1 = n+xn, n2 = n-xn. Ha pedig azoknak a fordulatoknak a számát, melyek alatt a hüvely mozdulatlan marad, elosztjuk a rendes fordulatok számával, látni fogjuk: a rendes forgásnak hányadrésze alatt marad a hüvely mozdulatlan, vagyis meglátjuk, hogy mily mértékben érzéketlen a R. Ha ezt 1/k-val jelöljük, lesz
.
Ezt a kifejezést a R. érzékenységi fokának nevezzük.
A R.-okat a gőzgépekkel együtt szintén Watt találta fel s már első gőzgépein alkalmazta is; a Watt-féle lassu forgásu nagy golyós R.-okat azonban ma már nagyrészt kiszorították a könnyebb golyókkal működő gyors forgásu R.-ok. Ezek sokkal érzékenyebbek mint a lassu forgásu R.-ok, mivel nagyobb áttétellel forgatván, a gép forgásának változása náluk nagyobb számu fordulatváltozást idéz elő s igy a R. a gép forgásának csekélyebb változása után megkezdi működését. A gyors forgásu R.-ok szerkezete kissé komplikáltabb, mert itt a hüvely esésekor fellépő ellenerők legyőzésére rugókat vagy olyan nehezékeket kell alkalmazni, melyek a röpítő erőre nincsenek semmi befolyással. A lassu forgásu R.-ok közül a Watt-féle, a gyors forgásuak közül pedig leginkább a Porter-, Proell-, Kley-, Buss-, Gruson és a Tangye-féle R.-okkal találkozunk a gyakorlatban. L. Gőzgépek, Gázmótor, Gáznyomásszabályozók, Lokomotiv.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi