Rendek,
Rendek, testületek, egyesületek, melyek tagjai bizonyos szabályok követését tűzik ki feladatuknak bizonyos célok elérése végett. Természetüket illetőleg két osztályba sorozható, u. m. egyházi és világi R. - Az országos R. A középkori fejlődés bizonyos fokán a munkamegosztás, vagyon megoszlása, a közhatalomban való kisebb-nagyobb részesedés a társadalomban csoportosulásokat, illetve elkülönüléseket eredményez. Ez egyes csoportok tagjait a közös életviszonyok, szokás, életmód, erkölcsök és életnézet szorosabban fűz össze, illetve elkülönít. Igy keletkezik azután az életnek egy bizonyos rendje, melynek, ha az állam, mint ilyen, szervezetében elfogad és jogi alapra helyez, a jogi értelemben vett rend jön létre, a rend mint jogi intézmény. Hazánkban is a fejlődés bizonyos rendi szervezethez vezetett, de ez nem a Ny-i államokban általán uralkodó rendi szervezetnek puszta átvétele, annak teljességével és kizárólagosságával, hanem bizonyos nemzeti jelleggel honosodik meg; nálunk azok a túlzott fogalmak a vér tisztaságáról, a morganatikus házasság intézménye stb. sohasem tudnak tért foglalni. A magyar állam népe tulajdonkép a nemességre, polgárságra és a jobbágyságra (parasztság) különül el a fentebb mondott értelemben, de a két utóbbit nem rendnek, hanem osztálynak nevezik és rendet a kiváltságos nemesség alkot, ide számítva az egyháziakat is, kik hivatalos állásukból folyólag a személyes nemességgel birtak és azután kebelében megkülönböztették az egyháznagyok és a világi főurak rendjét, mint a két fő rendet, a köznemesség és a szabad királyi városok (mindegyik egy nemes személy) rendjétől, mint a két alsóbb rendtől. E felosztás főkép az országgyülésen érvényesül, mely a mohácsi vész után ennek alapján nyer kifejezést: Status et Ordines Regni Hungariae ex quatuor conditionis Regnicolis, Nempe Praelatis, Baronibus et Magnatibus, Nobilibus et Liberis Civitatibus consten. V. ö. Schvarcz Gyula, Elemente der Politik. A középkorban a szerzetesi és lovagi szellem egyesülése folytán az u. n. egyházi lovag-R. származtak. L. ezekről az egyes R.-et: Johanniták, Német lovagrend stb. L. még États généraux, Egyházi rendek.
