Rothenburg,
Rothenburg, 1. Felső-Lausitzban, az uganily nevü járás székhelye Lignitz porosz kerületben, a lausitzi Neisse bal partja közelében, (1890) 1236 lakossal, agyagárukészítéssel. - 2. R. ob der Tauber, az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi közép-frank kerületben, 3 km.-nyire a württembergi határtól, vasút mellett, (1890) 7001 lakossal, gazdasági gép-, ecet- és sörgyártással; régi körfalakkal és tornyokkal, kis vörösfedelü csúcsos házakkal, nagy városházzal, amelynek régibb része tornyos, újabb, renaissance ízlésben készített része csinos erkélylyel van ellátva. Templomai közül az érdekesebbek a Szt.-Jakab-templom és a ferenciek temploma, amely utóbbiban régibb lovag és patricius-családnak síremléke látható. R. egyike Frankonia legrégibb helységeinek; V. Henrik császár unokaöcscsének III. Konrádnak ajándékozta, akinek fia Frigyes s R.-i hercegi címet vette föl. 1172. szabad birodalmi várossá let. 1474. I. Keresztély dán király itt kapta III. Frigyestől hűbérül Holsteint és Dithmarschent. 1631. Tilly ostromolta. Ez ostrom emlékére tartják meg maig pünkösd hétfőjén a «mesterirás» népünnepet. 1645. Turenne rohammal bevette és megsarcolta. 1802. kebeleztetett be Bajorországba. V. ö. Bensen, Beschreibung und Geschichte der Stadt R. (Erlangen 1856); Klein, R. ob der Tauber (1881).
