Rumy
Rumy Károly György, gazdasági tanár és szakbeli iró, szül. Iglón (Szepes) 1780 nov. 18., megh. Esztergomban 1847 ápr. 5. Késmárkon és Debrecenben befejezett tanulmányai után a göttingai egyetemre ment, honnét három év mulva, 1803. hazatérve, a lőcsei s az iglói evangelikus liceumokban tanárkodott; később Szolnokon lelkész és 1810. Sopronban ismét tanár lett. 1813. Festetics György gróf a keszthelyi Georgiconhoz hivta, hol nov. elejétől fogva harmadfél éven keresztül a mezőgazdaságtan tanára, 1816. pedig archon s a grófi liceum igazgatója lett, de még ezen év márc. 4. lemondván állásáról, a karlócai liceumnál vállalt igazgatói állást. 1821. a pozsonyi evang. liceum másodrektorává választották, de 1824-ben ezen állását is elhagyta, innét Bécsbe ment, irói működést fejtve ki. Itt azután a katolikus vallásra tért át, mire Rudnay primás 1828. Esztergomban a magyar jog s a statisztika tanárává tette, mely állást haláláig viselte. Állhatatlansága és vallásváltoztatása miatt erős megtámadásokat intéztek ellene a nyilvánosság előtt. Sokoldalu irodalmi munkásságot fejtett ki. Főbb művei: Populäres Lehrbuch der Oekonomie (Bécs 1808, 2 köt.); Agricola experimenta (1813); Erdei instrukció (1813); Von der jetzigen Beschaffenheit d. Georgicons zu Keszthely (1814); Gemeinnützige ökonomisch-technologische Belehrung für Haushaltungen in Städten und auf dem Lande (Pest 1816); Anleitung zum Bierbrauen (Bécs 1826); Újonnan felfedezett módja a lóetetésnek széna nélkül (Kassa 1833); Verzeichniss und Beschreibung der Carpathischen Blätterschwämme im Zipser Komitate (1834); Karlovicz flórája. Kiadta a következő gyüjteményt: Monumenta hungarica sermone nativa scripta, vagyis a magyaroknak magyar nyelven irt emlékezetes irásaik (Pest 1815-17, 3 köt.).
