Saemund
Saemund (Saemundr hinn fródhi a. m. S. a történettudós), Sigfus, oddii délizlandi papnak fia, szül. 1054-57 körül, megh. 1133. Fiatal korában beutazta Német-, Francia- és Olaszországot. Hazatérvén, Oddi birtokán pap lett. Valószinüleg agg korában irta le a norvég királyok történetét. Harold Harfagartól a jó Magnusig, mely munkának latin eredetije nem maradt ugyan fenn, de más munkák forrása volt és kivonatban S. egyik unokája Snorre, Noregs Konungatal c. költeményében (a Corpus poeticum boreale 2 kötetében), közölte tartalmát. S.-nak azonban nincs része a régibb vagy költői Eddában, épp oly kevéssé, mint a sok sagában, melyeket neki a XIV. sz. óta tulajdonítottak.
