Saint-Denis
Saint-Denis (ejtsd: szen deni), 1. az ugyanily nevü járás megerősített székhelye Seine francia départementban, 8 km.-nyire Páristól, a hosszukás S.-i szigettel szemben, a Szajna jobb partján, a S.-i csatorna és vasutak mellett, (1891) 50 992 lak., gyapjumosókkal, cipő-, porcellán-, gelatine-, bőr-, tégla-, papirosgyártással, kémiai iparral, viaszkos vászon-, kaucsukáru-, olajkészítéssel, kelmefestőkkel, fa-, gabona-, gyapju-, vas-, olaj-, szénkereskedéssel. A régi apátsági épületben van elhelyezve 1805 óta a légion d'honneur tagjai leányainak számára alapított nevelőintézet. Legkiválóbb épülete Vercingetorix és Leblanc kémikus szobrán kívül a szt. Dénesről elnevezett 108 m. hosszu bazilika, amelyet 1869. Viollet-le-Duc vezetése alatt restauráltka. A ny-i homlokzat az előcsarnok és két részben lebontott torony Suger apát idejéből való; a középső hajót magas oszlopok és 37, 10-10 m. magas ablak díszíti; üvegfestményei nagyobbára újak. E templom csaknem 12 századon át volt a francia királyok és királynők temetkező helye. A megmaradt mauzoleumok közül a legérdekesebbek: a kórustól jobbra látható Dagobert-emlék a XIII. sz.-ból; a Nanthild királynő szobra; XII. Lajos és Bretagnei Anna síremléke, amelyet carrarai márványból Juste firenzei szobrász-család készített 1517-31. és amelyben szobrok ábrázolják a fő erényeket, az apostolokat és az elhunytakat; II. Henrik és Medici Katalin síremléke, amelyeket Pierre Lescot, Germain Pilon, Frémyn Roussel és mások készítettek; I. Ferenc mauzoleuma Philibert Delorme és Pierre Bontemps műve, amelyet a síremlékek közt a legtökéletesebbnek tartanak; továbbá Bourbon Lajos, XVI. Lajos, Mária Antoinette stb. szobrai és síremlékei. Itt van eltemetve Luszinián VI. Leo, Örményország utolsó királya is (megh. Párisban 1393 nov. 22.) Életnagységú fekvő szobrával díszített síremlékét francia és örmény felirat jelzi. Az egyházi kincsek közül kiválnak a Suger idejéből való cizelált réztábla és számos királyi korona, amelyek a VII. lajos és I. Napoleon közti idők különböző szakaszaiból valók. S. az I. Dagobert idejében 630. szt. Dénes tiszteletére alapított bencés-apátság körül keletkezett, amelynek apátjai (a többi közt Suger) politikai szerepet is vittek. A XII. sz.-ban itt élt Abelard. 1567 nov. 10-én katolikusok és hugenották küzdöttek itt egymással, amely küzdelemben Montmorency is elesett. A németek 1871 jan. 21-26-ig egy részét összelőtték.
2. S., Réunion (l. o.) fővárosa.
