Saint-Maurice
Saint-Maurice (ejtsd: szen morisz), 1. az ugyanily nevü járás (260 km2 ter., 6538 lak.) székhelye Wallis svájci kantonban, a Rhône bal partján, a Dent-du-Midi és Dent-de-Morcles közt, vasút mellett, 420 km.-nyi magasban, (1888) 1666 lak., szűk, szabálytalan utcákkal, régi egy íves híddal (1842). S., a római Agaunum a nantuates földjén, mai nevét S. apátságról kapta, amelyet a hagyomány szerint 360 szt. Tódor alapított és szt. Móricnak ajánlott, aki 302. e hely közelében szenvedett vértanui halált. A VI-X. sz.-ban Ny-i Helvécia legfontosabb kulturális középpontja volt és most is tekintélyes kolostor, amelyben értékes régi mű-remekek vannak. Az apát grófi és a bethlehemi püspöki címet viseli és püspöki jogokat élvez. A város környékén érdekesebb helyek: a Notre-Dame-du-Sex. a Grotte-aux-Fées nevü cseppkőbarlang és a Lavey nevü fürdő a Rhône jobb partján kén- és sótartalmu forrásokkal, végül az 5 km.-nyire fekvő Evionnaz falu az 561. elpusztított Epaunum helyén, amelyben 517. egy nagy zsinatot tartottak. - 2. S., DK-i külvárosa Párisnak, a Marne torkolatánál, a vincennesi erdő D-i szélén, (1891) 6653 lak., vashámorral, pamut- és gyapjufonással, keményítőgyártással, posztószövéssel és kémiai iparral. Mellette egy dombon van az 1847-ben berendezett nagyszerü őrültekháza a Charanten-St.-Maurice, és mögötte az erdőben az Asile de Vincennes beteg munkások számára. - 3. S., székesegyház Angersben (l. o.).
