Salamon
Salamon Jickháki (Izsák fia, rövidítve Rási, a rabbi S. J. szavak kezdőbetüi), a bibliának és a talmudnak legnépszerübb és leghiresebb zsidó magyarázója, szül. Troyesben (Champagne) 1040., megh. 1105. Mint az akkoriban virágzó wormsi és mainzi talmudiskolák tanítványa, mélyen behatolt a héber és a rabbinikai irodalomba, melyet egész terjedelmében alaposan ismert. A talmudhoz és a szentirás legtöbb könyveihez irt kommentárjai szabatosságuk, egyszerüségük, józan felfogásuk és világos nyelvezetük által tünnek ki és még manapság általában használtatnak. Mózes öt könyvéhez irt magyarázatát, mely a zsidó könyvnyomdászat legelső terméke, lefordították latinra (Breithaupt) és németre (Hayman és Durkes) és számtalanszor felülmagyarázták. A talmudhoz irt kommentárja, mely körül egész nagy irodalom keletkezett, a talmudi tudományoknak hatalmas lendületet adott oly annyira, hogy tanulmányozásuk nélküle már alig képzelhető, s hogy a különféle talmudkiadásokban a szövegnek rendes kisérője. Azonkivül fenmaradtak döntvényei és néhány liturgiai költeménye. Életéhez sok monda fűződik (Wormsban még ma is mutogatják imaszobáját és székét); az utókor a "Pársándáta" (törvénymagyarázó) dísznévvel tisztelte meg. Leányágról származó unokái előkelő helyet foglalnak el a zsidó irodalomban, igy rabbi Sámuel ben Meir (nevének kezdőbetüiből rövidítve: Rásbám), szül. Rameruban 1085., megh. 1153 után (v. ö. Rosin D., Rabbi Sam. b. Meir, Boroszló 1880) és ennek testvére Jakab Tám, megh. Rameruban 1171., mint a zsidóság egyik legkiválóbb törvénytudósa. Rási és ezen unokája a tefillin (imaszíj, l. o.) tokjában foglalt bibliai versek elrendezésében nem értettek egyet, miért is létezik Rási és Tám-tefillin; az általános zsidó szokás az előbbit elfogadta, de vannak, kik mind a kettőt használják.
