Salamon-szigetek
Salamon-szigetek (Salamon-csoport), Melanéziához tartozó szigetcsoport a D. sz. 2°-13°30' és a K. h. 154° 40'-162°30' között, Új-Guineától K-re, 43 900 km2 területtel. A S. egy része vulkáni eredetü, másik része korall-sziget. A nagyobbak: Bougainville (Bukával, 10 000 km2 ter.), Choiseul (5850), Isabel (5840), Új-Georgia (2000), Malaita (Maramaszikivel 6200), Guadalcanar (6500) és San Christobal (3050 km2) az első osztályba tartoznak; vannak azonban a kisebbek közt is olyanok, amelyek régi vagy újabb kőzetekből állanak vagy vulkáni eredetüek; ilyenek: Eddystone (13 km2), Savo (60 km2) és Murray (7). Savo egyik vulkánja 1567., midőn a spanyolok fölfedezték, még működőben volt. A földrengések e szigeteken még gyakoriak. Legmagasabb hegytömegük a Balbi (3100 m.) Bougainville szigetén van, de másokon is láthatók 1000 m.-nél magasabb csúcsok. A nagyobb szigetek közt és körül a korrall-atollok, zátonyok számosak és néhol hosszu, 200 km.-nyire is elnyuló falakat alkotnak. A S. nagyobb részét sűrü erdők és sűrü bozótok takarják, csak egyes helyeken mint Guadalcanar Ny-i részében és San Christobal egyes részeiben találhatók magas fűvel borított területek. Az éghajlat általában egészségtelen, ami főképen a nagy nedvességnek köszönhető. Az uralkodó szelek az ÉNy-i (novembertől áprilisig) és a DK-i musszon (májustól októberig). A hőmérséklet 24-32°. Az erdei fák közt sok a szandál- és ébenfa; fő termékek: a kókuszdió, banána és cukornád. A fauna specialitásai a bőregerek. A szárazföldi madarak száma elég nagy, köztük az Ornithoptera Victoriae. A kigyók és gyikok csekély számban vannak, a rovarfauna szintén gyér. A lakosok (egy benszülött férfi képét l. az Ausztráliai népfajok szines mellékletén9, kiknek számát némelyek 180 000-re becsülik, melanéziaiak, ügyesen mívelik földjeiket és csónakjaik, meg egyéb háziszereik készítésében is elég nagy kézi ügyességet tanusítanak. A kannibálizmusnak még hódolnak; soknejüségben élnek és rabszolgákat is tartanak. Az európaiakkal szemben rendkivül tartózkodók, de a kereskedelmi hajókkal némi összeköttetést tartanak fenn. Az 1886 ápr. 6-iki egyezség szerint az É-i szigetek a német, a D-iek az angol hatalomkörhöz tartoznak. Az elsőbe tartoznak. Bougainville Bukával, Choiseul, Isabel, továbbá a kisebb szigetek, illetőlet atollok. Shortland-szigetek (150 km2 ter.), Szt.-György (150), Gower (100), Marqueen (25), Tasman (10), Ontong-Java vagy Lord-Howe (35) és Carteret-szigetek (30), mintegy 90 000 lak. A brit hatalomkörbe esnek: Új-Georgia, Guadalcanar, Malaita, San christobal, Florida (440 km2) és több kisebb sziget (Mono, Eddystone, Ronongo, Kera stb.) szintén közel 90 000 lak. A S. fölfedezője Mendana, aki 1568. Isabel szigetén kötött ki először, fölfedezéseit a spanyolok titokban tartották. Bougainville 1768. volt a második európai hajós, akinek jelentései alapján e szigetek ismeretesekké lettek. Guadalcanar sziget vad lakói a tanulmányi célból partra szállott osztrák (Albatros) expediciónak több tagját 1896 aug. 10. megrohanták és köztük Foullon bárót és Beaufort hadapródot több matrózzal meggyilkolták. V. ö. Guppsy kisebb értekezésein kivül: The Solomon Islands and their natives (London 1887); u. a., The Solomon Islands, their geology, general features stb. (u. o. 1887).
