Salii
Salii (lat. ugrók), ősrégi papi kollégium az ókori Rómában, amelynek tagjai Mars (l. o.) tiszteletére működtek és két 12-tagu testületre oszlottak. Az egyik régibb, melynek eredetét a hagyomány Numa Pompiliusra (l. Ancile) vezette vissza: a Palatini (mert a Palatinus hegyen áldoztak); a másik újabb, melyet Tullus Hostiliusnak tulajdonítottak, Agonales v. Collini, mert áldozóhelyök a porta Collinánál volt. A kollégium főnökei a magister, a praesul (előtáncos) és a vates vagy praecentor (előénekes). A S. papok kizárólag a patriciusok sorából kerültek ki, öltönyük: himzett tunica, fölötte érpáncél, továbbá a gabii divat szerint csomóba kötött toga praetexta. (l. Gabinus cinctus), fejükön az apex (l. o.), fegyverök: kard és dárda, jobbjukban egy ércvessző, melylyel felvonulásaik alkalmával táncközben az ancilét (l. o.) ütögették. Ezeket a felvonulásokat márc. havában tartották s ez alkalommal minden egyes oltárt és szentélyt meglátogattak, különös fénynyel ünnepelvén márc. idusát (15), Mamurius nevének évfordulóját, aki állítólag az égből leesett ancile mintájára a többieket készítette. Ekkor a menet élén képmását hordozták. Márc. 19. volt a feriae fortis Deae (Minerva vagy Neriene) ünnepe, az istenasszonynak Marsszal folytatott küzdelme emlékére. Az énekekben, melyeket felvonulásaik alkalmával énekeltek (axamenta, l. o.), a római ősköltészet legrégibb emlékeit kell keresnünk. A S. papok testületét kiegészítették a S. papnők (virgines saliares), akik azonban külön testületet nem képeztek, hanem csakis rituális szempontból segédkeztek.
