Salpák
Salpák (állat, Thaliacea), a zsákállatok állatkörének egyik rendje. Fajai szabadon úszók, orsó- vagy hordóformák, üvegátlátszók. Köpenyük két nyilása ellentétes. Kopoltyuik szalag- vagy lemezformák. Egyenként vagy kettős sorokba rendeződve, esetleg gyűrüformán egymás mellé sorakozva, telepekben élnek. leggyakrabban a tengerek tükrén tartózkodnak. Szájnyilásuk leggyakrabban ajkacskáktól körített kerek nyilás s ez a terjedelmes lélekzőkosárba vezet, amelyben a kopoltyuk foglalnak helyet. Bércsatornájuk külön testüregben fekszik és kissé hurkolt. Izomzatuk gyűrüs vagy félgyűrüs s ennek működése eredményezi a helyváltoztatást, amennyiben összehúzódása alkalmával a lélekzőkosár vizét kiszorítja s az egész testnek igy lökést ad. Szaporodásuk ivaros és ivartalan úton történik, de sajátságos nemzedékváltozásuk is van. Az egyenként élő S. ugyanis egy csirafészek útján sarjadzással számos egyénnek adnak életet, amelyek szervezettség tekintetében tőle különböznek, de ivarszervük van. Ezeknek utódai magános S.-ká fejlődnek és nagyszülőikhez hasonlítanak. E nemzedékváltozást a francia költő Chamisso észlelte legelőször 1819. tengeri utazása alkalmával. Osztályozásuknál az izomrostok szerkezete az irányadó. Valamennyien tengeriek.
