Sárgaláz,

Full text search

Sárgaláz, amerikai (sárga-tifusz), súlyos és méltán rossz hirü fertőző betegség, amelynek multjáról csak hiányos adataink vannak; ugy látszik a mexikói öböl a hazája, ahonnét a XVIII. században Peruba, majd Afrikába (Szenegambia, Sierra Leona) átvándorolt, ahol azóta endémiásan uralkodik. Ezen helyekről gyakran lép ki s epidémia alakjában pusztít a közelébb eső tartományokban, sőt 1700. Európába, Cadixba az Antillákról került. Ezután gyakran újult ki Cadixban, 1800. a lakosság ötöde meghalt benne; kisebb s gyorsan elfojtott epidémiák még Portugáliában, Francia- és Angolországban mutatkoztak. Ez a fertőző betegség tehát tulajdonképen a forró égövhöz van kötve, s csakis a tenger partján képes jelentékenyebb fokra emelkedni, s inkább a nyári időben terjeszkedik. Sajátságos, hogy a szerecsenek alig kapják meg e bajt, mig az európaiak s a vörösbőrüek igen könnyen, főleg a fertőzött helyre megérkezésük első idején. Aki egyszer kiállotta e bajt, mentessé lesz a jövőre. Az emberek fertőzésére legveszedelmesebbek a szövetek, ruhák, mig a fa-, cukor- és szénszállítmányok leginkább terjesztették a S.-at. Ugy látszik az ivóviznek is van szerepe e bántalom terjesztésében. A betegség a fertőzés után 2-6 nap mulva jelentkezik, többnyire éjjel rázó hideggel, a beteg hőmérséklete csakhamar 40-41 C.-fokra emelkedik, e mellett a beteg gyomrában, a derekán igen heves fájdalmakat kap, amelyek végtagjaiba is kisugároznak. Fejfájás, nyugtalanság csatlakoznak e tünetekhez, majd a beteg arca megduzzad, sárgás-vörössé válik, kötőhártyái belöveltek, szemei kidüllednek. A vörösség csakhamar átterjed az egész bőrfelületre. Nemsokára makacs hányás, amelylyel sok epe is ürül ki, jelentkezik, ami mellett székrekedés és kevés vizeletválasztás van jelen. 3-4 napig tart ezen kezdeti szakasz, amidőn a beteg hőmérséke 38 fokig leesik s ekkor mutatkozik a sárgaság, fekete hányás és hagymázos állapot. A vizeletben epefesték nincs eleinte, de a bántalom vége felé már kimutatható. A bőrön, valamint a belső szervekben nagyobb vérzések támadnak, sőt vérhányás sem ritka. 9-10 nap alatt a súlyos esetek is véget érnek, a könnyebbek hamarább; a halálozás, bár a különböző epidémiákban különböző, körülbelül 75%. A gyógyulást bő izzadás, hasmenés s a hőmérsék gyors alászállása jelzi. A halálos kimenet többnyire a 4-5. napon következik be, recidiva ritka. Rossz jelek: a hőmérsék lassu emelkedése a bántalom elején, nagyobb vérzések. A boncolás csupán a szövetek általános degenerációját mutatja ki. A betegség kórokozó tényezője - baktériuma - még nem ismeretes. A gyógyítás céljából eleinte az érvágást, hashajtókat alkalmazták, egyesek a naftolt dicsérik. Az európai tengerparti államok 7-10 napi vesztegzárt rendelnek el a gyanus helyről került hajóknak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi