Sás (növ., Carex L.), a róla nevezett növénycsalád füve; számos faja csomótlan szár s háromszorosan rendezett levelek által tünik ki, amelyek a velős szárat vékony héju vagy hálószerü rostos hüvelylyel veszik körül. Virágjuk egy-, ritkán kétlaki. Gyümölcse 3-élü, a tömlő által körülvett makkocska. A sás leginkább nedves, posványos talajon, tavak, folyók s mocsárok szélein tenyészik s rossz, savanyu, sőt sebző-szélü takarmányfüvet szolgáltat, p. a hegyes sás (C. acuta L.). Ige tartozik a homoki sás C. arenaria L., Baumgarten szerint sás-perje), mely különösen homokos parton Németországban nagy mennyiségben terem. Tarackja, melyben gyenge terpentinolajszagu s mézganemü maró anyag, gyánta, keményítő és kevés éteres olaj van, rhizoma vagy radix caricis néven izzasztó és vértisztító volt. A sás különösen a hidegebb mérsékelt s a hideg égöv alatt honos; nálunk mintegy 80-90 faja terem. Legjellemzőbb köztük a sudársád v. zsombéksás (C. stricta L.), amely mocsarainkból egymástól független vakondokturásszerü, sőt gólyafészekszerü, magastövü bokrokban (zsombék) emelkedik ki. A rókasás (C. vulpina L.) raja nedvesedő réteinken az édes füvek közt fészkel (kasza-bántóka). A C. brizoides L.-t hazánk délkeleti hegyvidékén lakói derékalj-töltelékül használják. A sás egyik algénuszát (C. pyrenaica Wahl. és rokonait) Heuffel Dornera, a kétlaki sásokat pedig Maukschia néven különböztette meg.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.