Skandináv zene. E gyüjtő címen rendesen a dán, svéd, norvég s az izlandi szigetcsoportokat lakó népfajok zenéjét szokás érteni, mely azonban manapság már a fent jelzett nemzetiségek sok százados átalakulása, fejlődése és más nemzetiségekkel való összekeveredése által ugyszólván külön jelleget öltött s modern továbbfejlődésében is épp oly külön utakon halad, mint a többi nemzetiségek zenefajai. A szorosan vett skandináv népfajok zenéi mind egy közös néptörzs őszenéjére, a germánra vezethetők vissza; mindegyiknek fejlődése két külön epokára osztható, u. m.: a kereszténységet megelőző s az azt követő korszakra. Az előbbi a szélesen ismert és elterjedt ős bárdok költői szövegeire és dalaira támaszkodik, mig az utóbbi a keresztény egyházi énekekben s az azokhoz alkalmazkodott népdalköltészetben találta meg modernebb fejlődését. A skandináv ős-zene nyomaira leginkább Izland lakóinál lehet még ma is találni. Legközelebb áll ehhez a svéd és norvég népfajok zenéje, melyek dallami eredetiségben s fordulatokban igen gazdagok. A legújabb kor zeneköltői közül többen merítettek belőlük. Ezekkel szemben a dánok zenéje, mint a nyugati civilizáció forgatagához legközelebb eső népfaji zene, mondhatni a legváltozatosabb módosuláson ment s megy keresztül. A S. általános jellege a természetes naivság, a komor melankolia s a természet és a családi élet mozzanataival szorosan egybefüggő hangulatok érvényesítésében van, azért oly közvetlen hatásu. Táncritmusokban is sajátlagos vonásokkal van telítve, melyek lényegesen elütnek a nyugati délvidéki népek táncritmusaitól.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.