Svihák
Svihák (tót eredetü szó a. m. tetves), amely nyelvünkben nagyon meghonosodott és szálló igévé lett. A S. léha, komolyan nem vehető, hiu ember, aki minden igazi hivatás nélkül mindenáron mennél többet akar szerepelni. Berczik Árpád a S.-ok c. vígjátékában a S.-ot gúnyolja. V. ö. Tóth Béla, Szájrul-szájra (Budapest 1895).
