Szabadságfa.
Szabadságfa. Minden európai népnél dívott az a szokás, hogy a tavasz kezdetét, de a nép- és egyházünnepeket is zöld fák felállításával ünnepelték. Innét eredt az északamerikai államokban a szabadságharc idejében az a szokás, hogy a növekvő szabadságot jelképezve ilyen fákat, különösen nyárfát állítottak fel. A francia forradalom alkalmából utánozták ezt a szokást. A párisi jakobinusok állítólag 1790. állították fel az első «Arbre de liberté»-t és csakhamar elterjedt ez a szokás, ugy hogy nemsokára minden francia községnek megvolt a maga Sz.-ja. Szabadságdalok eléneklése mellett táncoltak a fák körül, ahol a hazafiak rendes gyülőhelye volt. A császárság alatt a többi forradalmi szokással együtt a Sz. is eltünt. Az 1830-as juliusi, de különösen az 1848-as februári forradalom ismét divatba hozta a Sz.-t, amely azobnan 1848 végén megint eltünt.
