Szabály,
Szabály, az emberi cselekvés normativuma, mely e cselekvénynek valamely elérendő cél szempontjából aló módját állapítja meg. A Sz. tűri a kivételt, a törvény nem A cselekvések különböző fajtái szerint vannak erkölcsiművészeti Sz.-ok, élet-Sz.-ok stb. A grammatika Sz. is ide tartozik; a helyes nyelvhasználat módját fejezi ki.
Sz. szigoruan előirt módja a művészi alkotásnak. Vannak általános és sajátos műfaji Sz.-ok. A klasszicizmus mindenre Sz.-t teremtett és ezáltal feszessé tette a költészetet. A túlságos Sz.-ok által a formák merevekké lettek és miután sem minden fűfajhoz, sem minden tárgyhoz nem illettek, a klasszikus irányt végre meg is ölték. Ilyen Sz.-ok voltak az alexandrinus vagy jambus és bizonyos antitézisek és metaforák folytonos alkalmazása, a három egység (l. Dráma). A modern irodalom, valamint a plasztika és festészet is, a merev stíl-Sz.-okat egyáltalában elvetik. A próza nagyobb rangra emeltetett a modern költészetben, valamitn a festészetben a régi clair obscur helyett a plein air és az impresszionális modor kapott lábra. De ha nincs is a mai művészetben annyi merev és szorító Sz., helyükbe léptek a praxis fogásai, melyek pszichologiai törvényeken alapulnak. Ilyenek az előkészítés, incszcenirozás Sz.-ai. Ennek az egész modern irói és művészi praxisnak Sz.-ai nincsenek még elméletileg feldolgozva.
