Szakál

Full text search

Szakál Lajos (váradi), népdalköltő, szül. Körös-Tarcsán 1816 febr. 12., megh. u. o. 1875 febr. 16. Családja II. Rákóczi Györgynek 1658. Székelyhídon kelt levelével nyert nemességet; atyja jegyző volt Tarcsán. Tanult Mezőberényben, majd a debreceni kollégiumban, a jogot 1835-től az eperjesi kollégiumban végezte. Az 1839-40-iki országgyülésen Wenckheim Béla báró magántitkára volt, 1840. ügyvédi vizsgálatot tett. Már ekkor feltünt népies hangu költeményeivel. Szülővármegyéjében (Békés) vállalt hivatalt, előbb tiszteletbeli ügyész, majd aljegyző, 1848. pedig főejgyző lett. A szabadságharc ügyét fegyverrel és költeményeivel szolgálta; azután a magánéletbe vonult vissza s gazdálkodott és a társadalmi téren, meg az anyagi érdekek terén szolgált a közügynek. 1865. Békés városi országgyülési képviselőjévé választotta. Tőrülmetszett magyar ember volt egész jellemében. A költészettel még eperjesi jogászkorában kezdett unokatestvére Sárosy Gyula és Pulszky Ferenc buzdítására foglalkozni, még pedig népies irányban, mielőtt Petőfi és Tompa fellépett. 1838-tól kezdve sűrün jelentek meg népdalai a szépirodalmi lapokban, majd Cimbalom c. alatt összegyüjtve is megjelentek és természetes képeikkel, friss hangjukkal köztetszést arattak. Számos dala átment a nép ajkára (Megkövetem a tens nemes vármegyét, A legátus stb.). A 40-es években Erdélyi és Petőfi is meglátogatták Sz.-t Békésben.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi