Szakállzuzmó
Szakállzuzmó v. faszakáll (növ., Usnea Dill.), a gallyas telepü zuzmóknak hengerded, fonalnemü, nagyon elágazó alakja. Ez a test tulajdonképen a zuzmó fehér-szürkés vagy zöldes telepje, mely a fáról mint ősz fajfürt vagy szakáll szokott lecsüngeni. Mintegy 10 faja (hazánkban 8 fajtája) csaknem az egész föld keretségén el van terjedve. Legismeretesebb az Usnea barbata Fr.; telepszála 5-32 cm. hosszu, szürke-zöld, hajszál vékonyságu. Fatörzseken egész Európában, hazánkban is gyakori. A vén erdei fák messzire fehérednek tőle, mert derekáról meg a gallyai közül mint fehéres, olykor rőfnyi foszlány vagy szakáll csüng le, nem ritkán az egész fát elborítja. Vánkosba is teszik. Régen Koponya-moha (Muscus vel Usnea cranii humani, seu muscus barbatus) néven officinális volt s különösen a franciák mint babonás szert epilepszia és vérfolyás ellen méregdrágán fizették.
