Szamosi
Szamosi (Mayer) János, filologus és pedagogus, szül. Kolozsváron 1840 ápr. 18. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, az egyetemieket Bécsben végezte. 1861. helyettes, 1863. a megszerzett oklevél alapján rendes tanár lett a budai (egyetemi) főgimnáziumban, a mint ilyen működött 1872 októberig. 1870. a budapesti egyetem magántanára lett a görög irodalomtörténetből. 1871. államköltségen kiküldötték Németországba, hogy az ottani filologiai szemináriumokat tanulmányozza. 1872. az újonnan felállított kolozsvári tudományos egyetemhez nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a klasszika-filologiából. 1873 óta a középiskolai tanárképző intézet igazgatótanára, 1887-től az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság alelnöke, 1889 óta pedig elnöke. 1880. tiszteletbeli bölcselet-doktori oklevelet kapott. 1892. nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban, 1896. az országos közoktatási tanács tagjává neveztetett ki. Hivatalos működésén kivül élénk tevékenységet fejtett ki az egyesületi téren. Nagy rézse volt előbb a budapesti, majd az országos középiskolai tanáregyesület, nemkülönben a budapesti filologiai társaság megalapításában. 1879 óta tiszteletbeli titkára az erdélyi róm. kat. státus igazgatótanácsának, alelnöke az erdélyi irodalmi társulatnak, 1887 óta elnöke az erdélyi muzeum-egylet bölcseleti, nyelv- sé természettudományi szakosztályának. Önálló munkái: Tirocinium poeticum (négy kiadás, 1872-83); A női jellemek Sophocles tragoediáiban (Kolozsvár 1874); Demosthenes, Görögország legnagyobb szónoka (u. o. 1875); Szemelvény görög remekirókból (1877); Plato Critójának és Apologiájának jegyzetes kiadása (1877-80, együtt 1880); Szepesi görög nyelvtanának VII. átdolg. kiadása (1878); Az ausztriai egyetemek haladása 10 év alatt és egy pillantás a magyar egyetemekre (1879); Görög nylevtan (I. Alaktan, 1881-85, II. Mondattan, 1882, egyesítve mint harmadik kiadás 1889); Görög olvasókönyv (1881-84); Szemelvények Platon műveiből (1883, hozzá való jegyzetek 1888); Latin nyelvtan (I. Alaktan, 1883-89, II. Mondattan, 1887, egyesítve mint harmadik kiadás 1896); A középiskolai tanárok képzéséről (rektori székfoglaló, Kolozsvár, 1887) és Egy római költő (Catullus) életéből (u. o. 1894). Legújabban (1896) a Felső oktatásügy Magyarországon c. munkába megirta a kolozsvári magyar kir. középiskolai tanárképző rövid történetét.
