Szaratov,
Szaratov, 1. kormányzóság Oroszország K-i részében Pensza, Szimbirszk, Szamara, Asztrakhán, a doni kozákok területe és Tambov közt, 84,494 km2 területtel, 2.580,000, egy km2-re 31 lak. É-i részében dombos, a legmagasabb pontja itt 345 m.; K-i részében a Volga jobb partján emelkedő dombok takarják. Vizei részint a Volga, részint a Don környékéhez tartoznak. A Volga, amely a határán folyik, itt 75 kisebb-nagyobb mellékvizet vesz föl; ezek közül a leghosszabbak a Tereska és a határát öntöző Szura az Uzával. A Don mellékvizei a Hoper a Szerdobával, a Medvjedica a Terszával és az Ilovlia. Legnagyobb tava a 15 km. kerületü Ilmen. Az éghajlat kontinentális. Az évi középhőmérséklet Sz.-ban 5,9°. A Volga 233 napon át mentes a jégtől. A föld É-on és középen jó fekete föld; D-en homokos és sok helyen sós agyagból áll; belőle 57,5% szántóföld, 13,3% erdő, 19% rét és legelő és 10,2% terméketlen. Az évi átlagos (1886-88) termés rozsból 5,06, búzából 0,93 és zabból 3,03 millió csetvert. Egyéb termékek: a napraforgó, dohány, mustár, köles, dinnye, ugorka és gyümölcs. Az állattenyésztés különösen a D-i steppe-vidékeken virágzó. A Volga mentén a halászat is jelentékeny. Caricinben nagy halfüstölők is vannak. A gyárak száma 1300, 31 millió rubel értékü évi termeléssel; legtöbb a szeszgyár (45), malom és az olajprés (142), azután a posztó-, pamut-, dohánygyár és Russzkíj-Kamiskirben az agyagipar. Jelentékeny a gabona-, szesz-, faggyu-, gyapju- és dohánykivitel. A legjelentékenyebb folyami kikötők: Sz., Caricin, Kamisin, Balasov és Szeretov. A lakosok közt vannak nagyobb számmal kisoroszok, mordvinok, tatárok és csuvasok. Járásai: Sz., Volszk, Hvalinszk, Kuzneck, Petrovszk, Szerdobszk, Balasov, Atkarszk, Kamisin és Caricin. - 2. Sz., az ugyanily nevü kormányzóság és járás, továbbá püspökség székhelye, a Volga jobb partján, szemben a külvárosául tekinthető Szlobode Pokrovszkajával, vasút mellett, (1893) 123,230 lak., olajprésekkel, dohány- és cigarettgyártással, gőzmalmokkal, szappan-, gyertya-, kötélgyártással, szeszfinomítással, vas- és harangöntéssel; élénk kereskedéssel a Volgán, amelynek fő cikke a gabona és liszt. Többféle közép- és népiskolán kivül van kétféle papi szemináriuma, 2 szinháza, több kórháza és menedékháza. A Radiscsev- vagy Bogoljubov-féle muzeumban kép-, régiségtár és Turgenyev-emlékek vannak elhelyezve. A halmoktól körülfogott, szépen és szabályosan épült város legélénkebb utcái a Moszkovszkaja, Szergievszkaja és a Pokrovszkaja. Kiválóbb épületei a régi és új székesegyháza, ez utóbbi a nyilvános kert mellett, a kormányzói, a püspöki paloták, a nagy szinház és a szép indóház. Az 1591. alapított város sokáig a tatárok ellen emelt erősség volt; 1708. a fellázadt kozákok és 1774. a Pugacsev-féle lázadók pusztították el.
