Szövet

Full text search

Szövet (állati, növényi). Az egész ember, valamint az állatok és növények is sejtekből s ezekből álló komplexumokból vagyis Sz.-ekből vannak felépítve. Ilyenek: a csont-, a kötő- és a porcogós Sz., az izom- és mirigy-Sz., az ideg-Sz. stb. A Sz.-ek közt azután alakos elemü folyadékok is vannak, u. m.: a vér a vérerekben, a nyirok a nyirokhézagokban és nyirokerekben, a tápnedv (tejnedv, dhylus) a chylus-erekben. Váladékokat adnak a mirigyek. Ilyenek: a nyál-, a gyomor-pepszin mirigyei, az epét elválasztó máj, a hasnyálat elválasztó hasnyálmirigy, a vizeletet kiválasztó vese stb. - Sz. az ásványtanban, a kristályos ásványnak belső szerkezete, vagyis az egyének egymáshoz való halmozódásának, illeszkedésének a módja. Az ásványok Sz.-e lehet szemcsés, leveles, szálas, rostos, héjas, vaskos. A kőzettanban a kőzeteket alkotó elegyrészeknek egymáshoz való illeszkedésének a módja. A kőzetek Sz.-e, helyesebben szerkezete, lehet törmelékes (klasztikus) v. kristályos. A törmelékesé laza v. összeálló, a kristályosé lehet szemcsés (gránitos), porfiros és üveges. L. még Ásvány és Kőzet.
Sz. a textiliparban, a kelmének (l. o.) az a faja, amely két egymásra merőlegesen haladó fonalrendszer keresztezéséből állott elő. A fonalak anyaga szerint megkülönböztetünk, selyem-, pamut-, gyapju-, len-, kender-, juta- s vegyes Sz.-eket. A selyem- s pamut-Sz.-ek fajait l. o. A gyapju-Sz.-ek három fő csoportra osztatnak, u. m.: a) műgyapju-, b) kártolt és c) fésült gyapju-Sz.-ekre. a) A műgyapju-Sz.-ek pamutláncfonállal készülnek s leggyakrabban kissé kallózva és nyomtatással mintázva lesznek. Ezek a legolcsóbb, de egyúttal a legsilányabb gyapju-Sz.-ek. b) A károlt gyapju-Sz.-eknél a csinozás módja játsza a legfontosabb szerepet. Ha kellózták és irányított szállal birnak, az alapkötés milyensége szerint nevezik el, még pedig posztónak ha vászonkötésü, tüffelnek ha négyfonalos kettős szétszórt sávolykötésü és doeskinnak ha ötfonalos szatinkötésü. A kallózott, de bársonyszerü felülettel biró Sz.-eket veloursnak, a kallózott, de nem bogácsolt Sz.-eket komisz posztónak, ha finom fonalból készültek meltomnak nevezik. A kallózatlan kártolt gyapju-Sz.-eket pedig, ha durvább minőségü cérnázott fonalból készültek cheviotnak, az egyszerü fonalból valókat flanellnek nevezik. Azon divat-Sz.-eket, amelyek kettős vetülékrendszerrel birnak bukskinnak, a fürtös felületü télikabát-Sz.-eket végre ratinének nevezik. c) A fésült gyapju-Sz.-eket, ha vászonkötésüek, finom gyapjuból készültek s ritka szövésüek, mousselinenek, míg ha tömöttszövésüek de lainenek, míg az érdes tapintatu angol gyapjuból valók, ha láncfonala pamut lüszter- és orleansnak, ha pedig mind lánca mind vetése gyapju moreennek nevezik. A bordás kötésüeket ripsznek, a gazekötésüket baregenek, a sávolykötésüeket, ha három fonalasak ternónak vagy merinónak, ha négyfonalasak kasmirnak, végre a bársonykötésüeket utrechti bársonynak nevezik. Fésüs gyapjuból damaszkszövésü butor-Sz.-eket, sálotak (shawls) és szőnyegeket is készítenek.
A len-Sz.-eket kötésük minősége és az áru tömöttsége szerint szokás osztályozni. A vászonkötésü Sz.-ek közül a legfinomabb fonalból Nm=90-190) készülteket batiszt-, patyolatnak, a finom fonalból készültet irlandi vászonnak, a középfinomat rumburginak, az olyat, amely pamutláncfonallal bir, sziléziai vászonnak, végre az erősebb minőségü tiszta lenvásznat szepesi vászonnak nevezik. A sávolykötésüek közül a durva fonalut zsák- v. szalmazsák-Sz.-nek, a középfinom fonalut pedig csinvatnak nevezik. Az ábrás Sz.-eket damaszknak és jacquard-Sz.-nek nevezik. Jutából leginkább vászonkötésü csomagoló Sz.-ek (hessian) és sávolykötésü zsák-Sz.-ek készülnek, kisebb mennyiségben azonban butor-, függöny- és szőnyeg-Sz.-eket is gyártanak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi