Sztiliták
Sztiliták (gör.) v. oszlopszentek, oly keresztény remeték, akik vezeklés céljból különösen azzal sanyargatták magukat, hogy életük javát magas oszlop (stylos, innen nevük) tetjén töltötték. Az aszkézis e nemét Simeon (l. o.) honosította meg, aki az V. sz. első felében élt. Halála után példáját Szíriában és Palesztinában még a XII. sz.-ban is számosan utánozták.
