Tiszavidéki vasút. Az engedélyirat kelte 1856 szept. 28. A részvénytőke 40 millió konvenciós frt volt. A társulat székhelye Bécs. 1857. megvették a már 1847 szept. 1-én megnyilt cegléd-szolnoki vonalat. 1857 nov. 23. a szolnok-püspökladányi és püspökladány-debreceni vonalakat, továbbá 1858 ápr. 24. Püspökladány-Nagyvárad, 1858 okt. 25. Szajol-Arad, 1859 máj. 24. Debrecen-Nyiregyháza-Szerencs-Miskolc, végre 1860 aug. 14. Miskolc-Kassát adták át a közforgalomnak. Mint minden kortársa, e vasút is folyton pénzzavarba volt. Az engedélyezéskor 55 millió frt építési költség erejéig 5% kamatbiztosítást engedélyeztek azzal a kötelezettséggel, hogy a társulat köteles az államnak azt visszafizetni, mit a szolnok-debreceni és ladány-nagyváradi vonal megkezdett munkálataira költekezett. 1858. azonban a társulat pénze elfogyott, 15 milliót kölcsön kért tehát, részvénytőkéjét pedig 40-ről 24 millióra szállította le, s a kormánytól azt az engedményt kapta, hogy csak egyvágányu pályára készítse el a műtárgyakat. A pénzzavart még e nagy engedmény sem szüntette meg. A hosszas vajudásnak az 1880. XXXVIII. t.-c. vetett véget, melynek értelmébe az állam, mely ezt megelőzőleg a részvények nagy részének megvásárlásával biztosította döntő befolyását, a vasutat megvette. Az államvasutak ekkor a következő vonalakat vették birtokukba: Cegléd-Szolnok-Püspökladány-Debrecen-Miskolc-Kassa: 373,995 km.; Szajol-Arad: 142,615 km; Püspökladány-Nagyvárad: 68,361 km.; Mezőtúr-Szarvas: 20,083 km., összesen 605,054 km. L. Magyarország (vasúti térképe).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.