Tunguzok,
Tunguzok, néptörzs Szibériában, a Jenisszei folyamtól nyugatra laknak egész a tengerpartig. Nomád életet folytatnak s több törzsre oszlanak fel. Számuk körülbelül 60,000-re tehető. Eredetileg, ugy látszik, Mandsuriában és az amurok országában laktak s onnan kezdtek a XIII. sz. közepe táján észak és nyugat felé költözködni. A T. középmagasságu, sovány, de izmos testalkatuak, bőrük sárgás-barna, hajuk fekete, szakálluk és bajuszuj igen gyéren nő, kezeik, lábaik kicsinyek (egy tunguz nő színes képét l. az Ázsiai népfajok mellékletén). Fő gazdagságuk az iramszarvas, fő foglalkozásuk a bundás állatokra való vadászás. Ruházatuk kizárólag az iramszarvas bőréből készül. A T. legnagyobb része pogány vallásu, csak igen kevés keresztény van köztük. Igen ügyesek, lovagiasak, békeszeretők és ellenállái képességök igen csekély. L. még Tunguz nyelvcsalád.
