Tver,
Tver, 1. orosz kormányzóság Novgorod, Jaroszlavl, Vladimir, Moszkva, Szmolenszk és Pszkov között, 65,331 km2 területtel, 1.930,015, 1 km2-re 29,5 lak. Felszine dombos; legmagasabb Ny-on Osztaskov járásban, ahonnan a kinyuló magaslatok a Volga, Düna és Mszta közt vizválasztóul szolgálnak. Hajózható folyók: a Volga a Tverca és Mologa nevü mellékvizeivel meg a Mszta. A tavak területe 648 km2. A lakosok nagyoroszok; csak ÉK-en van 67,000 karel. A földmívelés és állattenyésztés nem intenziv; újabban a lentermelésre fordítanak nagy gondot. Számos kezet foglalkoztat a házi ipar, különösen a cipő- és rövidáru-készítés. Évenként mintegy 70,000 ember hagyja el Tvert, hogy a szomszéd kormányzóságokban keresse kenyerét. Az ipartelepek száma 1893-ban 943, 28,2 millió rubel értékü termeléssel; ebből jut pamutfonásra 11,7, len- és kenderfonásra 4,6, bőrcserzésre 2, szeszégetésre és finomításra 2,2 millió rubel. A kereskedés jelentékeny. Az 1796. fölállított kormányzóság járásai: Bjezsetszk, Kaljaszin, Kasin, Korcseva, Novotorzsok, Osztaskov, Rzsev, Szubcov, Sztarica, Tver, Vesszjegonszk és Visne-Volocsok. - 2. Tver, az ugyanily nevü kormányzóság és járás, továbbá érsekség székhelye, a Volga mindkét partján, a Tverca és Tmaka összefolyásánál, vasút mellett, (1894) 42,578 lak., pamutfonással, vasöntéssel, keményítőgyártással és élénk kereskedéssel, amelyet a dockokkal ellátott folyami kikötője is nagyban előmozdít. A város fő része (gorodovaja) a Volga és Tmaka közt fekszik; a Tmaka bal partján van a Zatmatszkaja, a Volgától balra pedig a Zavolszkaja és Zatveretszkaja nevü városrész. Tver rendesen épült, széles utcákkal s nagy terekkel (Katalin-, Posta-, Oszmiogulnaja-tér, a lakosok korzója); legkiválóbb épületei: az 1862. épített székesegyház 5 kupolával és Platon falfestményeivel; az 1584-től való Troica-templom, II. Katalin emlékszobra és a szinháza.
