Ufa,
Ufa, 1. kormányzóság (oroszul: ufimszkájá gubernijá) európai Oroszország DK-i részében, Perm, Orenburg, Szamara, Kazán és Vjatka közt, 122,018 km2 területtel, amiből 879 az Ural ázsiai oldalán van s 2.134,316, egy km2-re 175 lak. K-en és D-en az Ural ágai borítják. ÉNy-i részében sík. A Kama a vjatkai határon folyik és fölveszi a Bjelaját az Ufával, az Iket és másokat. Az éghajlat erősen kontinentális. A fő termékek a rozs, len és zab; az állat-, különösen a méhtenyésztés is jelentékeny. A talaj, különösen a sík részeken, nagyon termékeny. A lakosság 47%-a baskir és teptyaro-mescserják, 9,6%-a tatár, a többi orosz. 1893. volt 113 ipartelep évi 7,7 millió rubel értékü árutermeléssel. Legnagyobb jelentősége a bányászatnak van, amely évenkint mintegy 3 millió pud vasércet termel. Az 1865. Orenburg ÉNy-i részéből alkotott kormányzóság járásai: Belebej, Birszk, Menszelinszk, Szlatouszt, Szterlitamak és Ufa. - 2. Ufa, az ugyanily nevü kormányzóság, járás és püspöksé székhelye, az Ufa és Bjelaja összefolyásánál, részben egy hegyüstben, részben két magaslat lejtőin, vasút mellett, (1894) 36,315 lak., folyami kikötővel, több gyárteleppel; élénk kereskedéssel, amelyet az évenként februárban 10 napig tartó ufimi-vásár is előmozdít; a többi közt egy földmérő-iskolával, muzeummal, szinházzal.
