Újvár,
Újvár, 1. nagyközség Torontál vármegye csenei járásában, (1891) 1885 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Ú., l. Abaújvár. - 3. Liptó-Ú. (l. o.). - 4. Szamos-Ú. (l. o.). - 5. Maros-Ú. (l. o.). - 6. Német-Ú. (Güssing), kisközség Vas vármegye németújvári j.-ban, (1891) 2203 német és magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal és adóhivatallal, takarékénztárral, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A község fölé emelkedő meredek sziklás hegyet Német-Ú. hires vára (l. az ábrát) koronázza; az első várat Wolfer és Hedrik testvérek építék a XII. sz. elején, amidőn Magyarországba bevándorolván, a Guizin vagy Küsszin (a német Güssing név első formája) hegy vidékét adományul nyerték. Wolfer, ki 1157-ben bencésrendü kolostort alapított itt, a hires Németújváriak (vagy Kőszegiek [l. o] őse lett. A Németújváriak azonban nem soká birták, mert IV. Béla magához váltá és 1263. a régi vár helyett újat építtetett, mely Novum castrum Kyzin név alatt említtetik. I. Károly óta (1326) ismét királyi vár volt, majd utóbb I. Lajos alatt. Zsigmond király 1426 körül lévai Cseh László macsói bánnak, majd Mátyás király 1459. Ujlaky Miklós erdélyi vajdának adományozta. Az Ujlaky-család kihaltával II. Lajos 1524. Batthyány Ferenc grófnak ajándékozta. Ma is a Batthyány-család birja. A hatalmas vár nagy része, nevezetesen a vártemplom és a vártorony ma is ép; belsejében gazdag fegyvertár és becses régiségek vannak, továbbá a Batthyány-család sírboltja. A vár többi része romokban hever.
Német-Újvár a XVI. században.
