Uri
Uri János (kőrösi), ref. teologus, szül. Debrecenben 1726 táján, megh. Oxfordban 1796 okt. 18-án. Hazai tanulmányainak végeztével külföldre ment s 1753 febr. 25. a harderwijki egyetem bölcsészeti szakára iratkozva be, ez évi márc. 16-án bölcsészetdoktori címet nyert. Azután u. o. teologiát hallgatott, melynek 1755 jun. 28. szintén doktora lett. 1756 szept. 17. a lejdai egyetemen jogot kezdett tanulni s abból is letette a doktori vizsgálatot. Hazájába sohasem tért vissza, hanem Angliába ment s az oxfordi egyetem könyvtárában talált alkalmazást, amelynek keleti kéziratait rendezte s katalogusaikat készíté el. Leginkább a teologia és keleti nyelvészet terén dolgozott. Ily irányu műve: Prima decas originum Hebraearum genuinarum ad loca biblica rectius intelligenda (Lejda 1761); Pharus artis grammaticae hebraicae (Oxford 1784); Septuaginta hebdomadum quos Gabriel ad Danielem detulerat interpretatio (u. o. 1788). V. ö. Balogh Ferenc, Uri János magyar tudós Oxfordon (Sárospataki Füzetek 1866).
